A NAV ellen döntött a Kúria: a transzferárazás nem egzakt tudomány

2023. 01. 12., 20:11

„Évek óta bizonytalanságot jelent a vállalkozások számára, hogy milyen adatok alapján és milyen mélységű elemzések árán kell megállapítani a szokásos piaci árat.”

A vállalatcsoportokon belüli kölcsön- és finanszírozási ügyletek ellenőrzése évek óta a NAV ellenőrzéseinek célkeresztjében áll. A NAV vizsgálódása általában arra irányul, hogy a cégcsoportokon belüli résztvevők az egymás közötti ügyleteiket a szokásos piaci feltételeknek megfelelő árazással bonyolítják-e, vagy a szokásos piaci ártól eltérő, annál alacsonyabb vagy magasabb kamatmértékek alkalmazásával csökkentik az adókötelezettségüket. A közelmúltban a Kúria egy ilyen adóellenőrzéssel kapcsolatban hozott ítéletet és megállapította, hogy a NAV eljárása jogsértő volt.

A Kúria már több korábbi ítéletében is felhívta a figyelmet, hogy a multinacionális vállalatcsoportokon belül elvárás, hogy a csoporttagok az egymással kötött ügyleteiket független vállalkozások üzleti tevékenységéhez képest értékeljék, ezeket a független ügyleteket és tevékenységeket hasonlítsák össze a saját ügyleteikkel és tevékenységükkel. A transzferárazás a szokásos piaci ár elvének gyakorlati alkalmazását jelenti.

Azt azonban nem szabályozza a jog, hogy a vállalkozásoknak pontosan milyen adatok vagy adatbázisok alkalmazásával kell megállapítaniuk a szokásos piaci árat.

„Évek óta bizonytalanságot jelent a vállalkozások számára, hogy milyen adatok alapján és milyen mélységű elemzések árán kell megállapítani a szokásos piaci árat. Az adóhatóság az átlagos vállalkozásnál lényegesen nagyobb adatvagyonnal rendelkezik, nemzetközi adatbázisokhoz is hozzáférése van. Ezek felhasználásával elég csak minimális mértékben módosítania a vállalkozások között irányadó áron és már az is százmilliós vagy milliárdos adókülönbözethez vezethet” – hívja fel a figyelmet Harcos Mihály, a Siegler Bird & Bird Ügyvédi Iroda adóperes ügyvédje.

A Kúria az újonnan hozott ítéletében leszögezi, hogy a transzferár meghatározásához elérhető adatok a gyakorlatban lehetnek hiányosak, nehezen értelmezhetők, beszerzésük bizalmi okok miatt nehézségekbe is ütközhet. Ezért a szokásos piaci ár elvének gyakorlati alkalmazása során a cél mindig a szokásos piaci ár megbízható adatokon alapuló, elfogadható becsült értékének a meghatározása. A szokásos piaci ár megállapításának „becsült” jellege azt eredményezi, hogy a transzferár kialakítása soha nem egzakt cselekmény, ahhoz mind a vállalkozás, mind a NAV részéről a realitás keretein belül mozgó bizonyítási cselekmények szükségesek.

„A Kúria döntése iránymutató a jövőbeni NAV ellenőrzések számára, mert egyértelművé teszi, hogy a vállalkozásokat csak a realitás keretein belül terheli a szokásos piaci ár megállapításának kötelezettsége. A NAV az így kialakított árat nem módosíthatja még akkor sem, ha további adatok felhasználásával precízebben tudná meghatározni a szokásos piaci ár mértékét” – tette hozzá Harcos Mihály.

Az ítélet gyakorlati jelentőségét növeli, hogy 2023. január 1-től már a helyi iparűzési adó szabályozásban is megjelenik olyan elvárás, hogy a cégcsoporton belüli árak transzferárazási célú dokumentálására sor kerüljön. Az új szabályok értelmében csak abban az esetben van lehetőség a vállalkozás számára, hogy transzferár-korrekció jogcímén csökkentse a helyi iparűzési adó alapját, ha rendelkezik az ügyletben részt vevő kapcsolt vállalkozása nyilatkozatával, miszerint az ugyanezen ügyletre tekintettel azonos összeggel növelte a helyi iparűzési adó alapját.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 06. 24., 09:37
Az árukézbesítő óriás radikális lépése fenntarthatósági szempontból kétszeres előnnyel jár, hiszen egyrészt a nem lebomló, műanyag légpárnák felhasználását 95 százalékkal csökkentette, másrészt olyan papír töltőanyaggal helyettesítette őket, ami egyszerre újrahasznosított és újrafelhasználható.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 06. 17., 22:50
epizód: 2024 / 12   |   hossz: 24:28
Minden nyári szünetben diákok tízezrei jelennek meg a munkaerőpiacon, hogy pénzt gyűjtsenek és szakmai tapasztalatokat szerezzenek. A 25 év alattiak számára elérhető szja-kedvezmény révén sokan mentesülnek az adófizetés alól, ám a foglalkoztatás jogviszonya eltérő adózási kötelezettségeket róhat rájuk, amiből baj lehet, ha nem figyelnek rá. Horváthné Szabó Beáta, a Moore Hungary adótanácsadó szakértője nemcsak ezeket a szabályokat veszi sorra, de bemutatja az iskolaszövetkezeten keresztüli foglalkoztatás, valamint a külföldön tanuló vagy külföldi diákok hazai munkavégzésének kritériumait is.
A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS