A külföldről behozott új és használt gépjármű után is kell környezetvédelmi termékdíjat fizetni

2020. 11. 02., 14:30

A NAV az ellenőrzései során többször tapasztalta, hogy a használt gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások a külföldről behozott gépjárművek értékesítése során a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettségüknek nem, vagy nem megfelelően tesznek eleget.

A környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény 1. § (3) bekezdése alapján a gépjárművek egyes alkatrészei, tartozékai után termékdíjat kell fizetni. Ilyen például az akkumulátor, a kenőolaj, a gumiabroncs, az elektronikai rendszer. A termékdíjat általában a gépjárművet importálónak, a közösségen belüli beszerzőnek kell megfizetnie.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az ellenőrzései során többször tapasztalta, hogy a használt gépjármű-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások a külföldről behozott gépjárművek értékesítése során a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettségüknek nem, vagy nem megfelelően tesznek eleget.

Gépjármű kategóriába tartozik a kisebb és nagyobb méretű személy-, illetve áruszállításra alkalmas jármű és a motorkerékpár is. A termékdíjat az alkotórészek tömege alapján tételesen vagy átalányként is meg lehet fizetni. Ha a gazdálkodó rendszeresen, jellemzően értékesítési céllal vagy saját használatra hoz Magyarország területére gépjárműveket, az átalányfizetés az előnyösebb a kevesebb adminisztráció miatt.

Az új gépjárműveknél figyelni kell arra, hogy nemcsak az egyes alkotórészek, hanem a csomagolás, például a szállításhoz használt védőfólia, kartonpapír stb. lebontása, végleges eltávolítása után is kell termékdíjat fizetni.

A gazdálkodónak a termékdíjköteles termékhez kapcsolódó tevékenységet 15 napon belül be kell jelenteni a NAV-hoz a TKORNY nyomtatványon. A határidő elmulasztásakor már nem választható az átalányfizetés, csak a tételes fizetési mód.

Fontos, hogy a tárgyév előtt bejelentkezett gazdálkodók a termékdíjra vonatkozó átalányfizetés választását a tárgyév január 31-éig jelenthetik be a NAV-hoz. Ez a határidő sem mulasztható el az átalányfizetés választásához. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS