Tudatos vásárló buktatta le a találékony tűzifacsalókat

2022. 07. 12., 18:23

Egy tűzifavásárló kérte az EUTR hatóság segítségét abban, hogy utánajárjon egy tűzifa-hirdető megbízhatóságának. A bejelentőnek a Nébih egy korábbi, tűzifacsalásokról szóló cikke alapján vált gyanússá a hirdető magatartása, aki szokás szerint mielőbbi utalást kért, viszont alig akart magáról adatokat megadni, majd amit megadott, arról később kiderült, hogy nem a sajátja. A szemfüles vásárlónak köszönhetően a Nébih azonnal töröltette a csaló hirdetését, adatait pedig felvette a feketelistára.

A bejelentő az egyik legnagyobb hirdetési szolgáltatónál megjelent hirdetés alapján emailben vette fel a kapcsolatot a hirdetővel. Ezt követően a megadott telefonszámon folytatódott az egyeztetés, a hirdető mielőbbi emailes megrendelést sürgetett, amire az előre utaláshoz szükséges számlaszám megadását ígérte. A vásárló számára azonban gyanússá vált, hogy a pontos cégnév megadása helyett egyre csak a megbízhatóságát hajtogatta, amit azzal is próbált megerősíteni, hogy állítása szerint e-mailben kapott visszaigazolást a Nébih-től a hirdetés jogszerűségéről.

Bár a Nébih valóban ellenőrizte a hirdetést néhány órával a megjelenése után, de nem a jogszerűségéről, hanem éppen a hiányosságairól küldött e-mailt a hirdetőnek. Az EUTR hatóság ebben a levélben kérte a hirdetőt arra is, hogy adja meg az azonosításához szükséges pontos adatait, ellenkező esetben a Nébih töröltetni fogja a hirdetést. A találékony csalók a Nébih üzenetében pár szót kicserélve, a hirdetésük jogszerűségét igazoló szöveget alakítottak ki, majd azt küldték meg a tűzifavásárlónak.

Szerencsére a bejelentő tudta, hogy a Nébih a jogsértéseket, jogszerűtlen hirdetéseket teszi közzé, még a megfelelően megadott hirdetési adatok mellett sem ad ki „garancia nyilatkozatot” egy hirdetőről, hiszen nem ez a dolga.

A bejelentő által megadott adatok alapján a hirdetés törlése haladéktalanul megtörtént, az érintett telefonszámot a Nébih felvette a jogszerűtlen hirdetések adatai közé.

A Nébih jó tanácsai vásárlóknak:

1. Vásároljon ismert kereskedőtől!

2. Ellenőrizze a Nébih EUTR keresőjében a kereskedő EUTR azonosító számát, ellenőrizze cégadatait!

3. Nézze meg a Nébih feketelistáját! Ha szerepel rajta, semmiképpen ne vásároljon a hirdetőtől!

4. Tűzifát csak szállítójeggyel vegyen át!

5. Lerakodás előtt alaposan nézze meg a kiszállított fát!

6. Soha ne utaljon előre pénzt, főleg ismeretlen hirdetőknek!

7. Kétség esetén jelezze a jogszerűtlennek tűnő hirdetéseket a Nébih részére!

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS