2022-ben több mint 7500 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül, de még mindig a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2022-ben közzétett csaknem 4500 élelmiszer-biztonsági bejelentésből 3904 élelmiszerekhez kapcsolódott. A legtöbb probléma EU-n belül a lengyel és holland termékekkel, míg azon kívül a török és indiai eredetű árukkal volt. Magyarországot 229 ügy érintette.
A nemrég közzétett 2022-es összefoglaló alapján még mindig RASFF bejelentésből van a legtöbb, ugyanakkor a korábbi évekhez képest nőtt az AAC és az FFN rendszerekben jelentett ügyek száma. Az esetek határokon átnyúló nyomon követésének köszönhetően több esetben összehangolt ellenőrzési terv készült, például a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének vagy a mézzel kapcsolatos csalások megakadályozására.
A tavalyi évben összesen 4361 db RASFF ügy jelent meg a rendszerben. Továbbra is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt a legmagasabb (3904 db), ennek töredéke szólt takarmányokról (234 db) és élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (219 db). A legtöbb ügyet, a bejelentések 35 százalékát „határ-visszautasításként” indították, 27 százalék „riasztásként”, 38 százalék „tájékoztatásként”, „hírként” pedig kevesebb mint 1 százalék jelent meg. A bejelentések nagy része hatósági ellenőrzés alapján indult, de magas volt a vállalati önellenőrzés vagy a fogyasztói panasz miatt tett értesítések száma is.
Az ügyek többségét Németország, Hollandia, Belgium és Lengyelország indította. Az Európai Unión belül leggyakrabban lengyel és holland termékekkel volt probléma.
2022-ben a leggyakoribb élelmiszer-kifogás a peszticiddel szennyezett török zöldségek és gyümölcsök, a szalmonellás lengyel baromfihús és az abból készült termékek, valamint kínai élelmiszerrel érintkező anyagok kioldódása miatt volt.
A jelentés azt is részletezi, hogy összességében a tavalyi évben a leggyakrabban előforduló élelmiszer-veszélyt a nem engedélyezett növényvédőszer-maradékok (klórpirifosz, etilén-oxid), kórokozó mikroorganizmusok (Salmonella 70 százalék, Listeria monocytogenes 16 százalék) és a mikotoxinok (aflatoxin) jelentették.
Takarmányok tekintetében leginkább a kórokozók (az esetek felében Salmonella), egyéb mikrobiológia szennyezők (magas Enterobacteriaceae szám, főként kutyarágókában) és összetételbeli problémák miatt (parlagfűmag szennyezettség) merültek fel gondok.
Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetén a kioldódások (PAA, formaldehid és ólom) és a nem engedélyezett műanyag összetevők (bambusz) voltak kiemelkedőek.
A 229, hazánkat is érintő RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és zöldségekhez, gyümölcsökhöz kötődött. Ezek közül 194 élelmiszerhez, 17 takarmányhoz, és 18 élelmiszerrel érintkező anyaghoz kapcsolódott, 32 esetben pedig hazai gyártású termékkel szemben merült fel kifogás. A magyar hatóságok 19 ügyet jelentettek kockázatos élelmiszer miatt.
A RASFF fontos szerepet játszik a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő ügyeket a Nébih kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.
A segítségnyújtási hálózat ügyeinek száma folyamatosan növekszik (2554 db), a legtöbb megkeresést (35,3 százalék) Németország kezdeményezte, az ügyek 85,1 százaléka élelmiszerekhez kapcsolódott.
A rendszeren keresztül a tagországok gyakran kértek segítséget zöldségek és gyümölcsök (peszticid), étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek (nem engedélyezett állítások), nem megfelelő összetétel (CBD), hús és hústermékek, valamint hal és halászati termékek miatt.
2022-ben Magyarországot 69 AAC (43 élelmiszer, 5 takarmány, 20 állat és 1 állati melléktermék) bejelentés érintette, melyet 11 esetben hazánk kezdeményezett. A megkeresések között előfordult jelölési probléma, adategyeztetés kérés, dokumentációs hiányosság, mikrobiológiai kifogás, illegális kisállatkereskedelem és nem engedélyezett összetevő.
2022-ben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszerben mintegy 600 bejelentést regisztráltak. A hálózaton a kisállatok illegális kereskedelme volt kiemelkedő (276 eset), emellett a mézhamisítás, a halak és halászati termékek (főleg garnélarák és tintahal) hamis címkézése és víz hozzáadása, valamint az olívaolaj (nem extra szűz olívaolaj extra szűzként feltüntetve) csalások miatt indult bejelentés.
2022-ben Magyarországot 86 hamisítás gyanúját felvető ügy érintette, melyből 10 esetben hazánk volt a bejelentő. A magyar hatóság által indított ügyek főleg vízzel vagy egyéb ismeretlen összetevőkkel hamisított sertéshússal, kis kedvencek illegális szállításával/kereskedelmével, veszettség titer vizsgálatokkal, hamis lóútlevelekkel és hozamfokozóban lévő nem engedélyezett összetevőkkel voltak kapcsolatosak.
Nébih
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.