Török, lengyel és kínai élelmiszerekkel volt a legtöbb gond 2022-ben

2023. 06. 28., 09:19

2022-ben több mint 7500 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül, de még mindig a RASFF rendszer értesítéseinek száma a legmagasabb. A 2022-ben közzétett csaknem 4500 élelmiszer-biztonsági bejelentésből 3904 élelmiszerekhez kapcsolódott. A legtöbb probléma EU-n belül a lengyel és holland termékekkel, míg azon kívül a török és indiai eredetű árukkal volt. Magyarországot 229 ügy érintette.

Az ACN tagrendszerek:

  • RASFF: Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Riasztási Rendszer
  • AAC: Igazgatási Segítségnyújtás és Együttműködés
  • FFN: Élelmiszercsalási Hálózat

A nemrég közzétett 2022-es összefoglaló alapján még mindig RASFF bejelentésből van a legtöbb, ugyanakkor a korábbi évekhez képest nőtt az AAC és az FFN rendszerekben jelentett ügyek száma. Az esetek határokon átnyúló nyomon követésének köszönhetően több esetben összehangolt ellenőrzési terv készült, például a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének vagy a mézzel kapcsolatos csalások megakadályozására.

RASFF

A tavalyi évben összesen 4361 db RASFF ügy jelent meg a rendszerben. Továbbra is az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések száma volt a legmagasabb (3904 db), ennek töredéke szólt takarmányokról (234 db) és élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagokról (219 db). A legtöbb ügyet, a bejelentések 35 százalékát „határ-visszautasításként” indították, 27 százalék „riasztásként”, 38 százalék „tájékoztatásként”, „hírként” pedig kevesebb mint 1 százalék jelent meg. A bejelentések nagy része hatósági ellenőrzés alapján indult, de magas volt a vállalati önellenőrzés vagy a fogyasztói panasz miatt tett értesítések száma is.

Az ügyek többségét Németország, Hollandia, Belgium és Lengyelország indította. Az Európai Unión belül leggyakrabban lengyel és holland termékekkel volt probléma.

2022-ben a leggyakoribb élelmiszer-kifogás a peszticiddel szennyezett török zöldségek és gyümölcsök, a szalmonellás lengyel baromfihús és az abból készült termékek, valamint kínai élelmiszerrel érintkező anyagok kioldódása miatt volt.

A jelentés azt is részletezi, hogy összességében a tavalyi évben a leggyakrabban előforduló élelmiszer-veszélyt a nem engedélyezett növényvédőszer-maradékok (klórpirifosz, etilén-oxid), kórokozó mikroorganizmusok (Salmonella 70 százalék, Listeria monocytogenes 16 százalék) és a mikotoxinok (aflatoxin) jelentették.

Takarmányok tekintetében leginkább a kórokozók (az esetek felében Salmonella), egyéb mikrobiológia szennyezők (magas Enterobacteriaceae szám, főként kutyarágókában) és összetételbeli problémák miatt (parlagfűmag szennyezettség) merültek fel gondok.

Élelmiszerrel érintkezésbe kerülő anyagok esetén a kioldódások (PAA, formaldehid és ólom) és a nem engedélyezett műanyag összetevők (bambusz) voltak kiemelkedőek.

A 229, hazánkat is érintő RASFF-ügy nagy része baromfihúshoz és abból készült termékekhez, étrend-kiegészítőkhöz és zöldségekhez, gyümölcsökhöz kötődött. Ezek közül 194 élelmiszerhez, 17 takarmányhoz, és 18 élelmiszerrel érintkező anyaghoz kapcsolódott, 32 esetben pedig hazai gyártású termékkel szemben merült fel kifogás. A magyar hatóságok 19 ügyet jelentettek kockázatos élelmiszer miatt.

A RASFF fontos szerepet játszik a problémás termékek nyomon követésében, forgalomból kivonásában és a visszahívásokban. A hazai lakosságot is érintő ügyeket a Nébih kiemelten kommunikálja a Termékvisszahívás adatbázisában annak érdekében, hogy a vásárlók minél szélesebb köre mielőbb értesüljön az élelmiszerbiztonsági problémákról.

AAC

A segítségnyújtási hálózat ügyeinek száma folyamatosan növekszik (2554 db), a legtöbb megkeresést (35,3 százalék) Németország kezdeményezte, az ügyek 85,1 százaléka élelmiszerekhez kapcsolódott.
A rendszeren keresztül a tagországok gyakran kértek segítséget zöldségek és gyümölcsök (peszticid), étrend-kiegészítők és egyéb speciális élelmiszerek (nem engedélyezett állítások), nem megfelelő összetétel (CBD), hús és hústermékek, valamint hal és halászati termékek miatt.
2022-ben Magyarországot 69 AAC (43 élelmiszer, 5 takarmány, 20 állat és 1 állati melléktermék) bejelentés érintette, melyet 11 esetben hazánk kezdeményezett. A megkeresések között előfordult jelölési probléma, adategyeztetés kérés, dokumentációs hiányosság, mikrobiológiai kifogás, illegális kisállatkereskedelem és nem engedélyezett összetevő.

FFN

2022-ben az élelmiszercsalással foglalkozó rendszerben mintegy 600 bejelentést regisztráltak. A hálózaton a kisállatok illegális kereskedelme volt kiemelkedő (276 eset), emellett a mézhamisítás, a halak és halászati termékek (főleg garnélarák és tintahal) hamis címkézése és víz hozzáadása, valamint az olívaolaj (nem extra szűz olívaolaj extra szűzként feltüntetve) csalások miatt indult bejelentés.

2022-ben Magyarországot 86 hamisítás gyanúját felvető ügy érintette, melyből 10 esetben hazánk volt a bejelentő. A magyar hatóság által indított ügyek főleg vízzel vagy egyéb ismeretlen összetevőkkel hamisított sertéshússal, kis kedvencek illegális szállításával/kereskedelmével, veszettség titer vizsgálatokkal, hamis lóútlevelekkel és hozamfokozóban lévő nem engedélyezett összetevőkkel voltak kapcsolatosak.

ACN éves jelentés 2022 (pdf)

Nébih

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS