Tavaly 5 százalékkal többen panaszkodtak Budapesten

2019. 03. 06., 15:32

Tavaly 5 százalékkal több, 8546 megkeresést kapott a Budapesti Békéltető Testület 2017-hez képest. A szervezethez 2018-ban csaknem 2960-an fordultak fogyasztóvédelmi tanácsért, 5587 esetben békéltető testületi eljárást folytatott le, az ügyek több mint 50 százaléka egyezséggel végződött – közölte a Budapesti Békéltető Testület kedden.

A nagyvállalatok, a milliós ügyfélkörű szolgáltatók, valamint a mikro-, kis- és középvállalkozások többsége is részt vett a fogyasztóvédelmi vitarendezési eljárásokban. Ezt bizonyítja, hogy az együttműködés hiánya miatt tavaly csupán 46 esetben kellett a fogyasztóvédelmi hatóságot értesíteniük.

A közlemény szerint a testület tavaly a legtöbbször (2671) a kereskedelemi jogvitában járt el: a vásárlóknak főként a hibás termékekkel és emiatt a szavatossági, jótállási igények érvényesítésével, illetve az internetes vásárlással akadt problémája.

További több mint 2000 ügyet tárgyaltak az elektronikus hírközlési szolgáltatások (telefon- és internet előfizetés), a parkolási büntetések, az autó-pálya matrica vagy a repülőjegy-vásárlások miatti panaszok nyomán. A rangsorban a harmadik helyen a közszolgáltatási ügyek (403) álltak, ide tartozott például a villamos energia- és földgáz szolgáltatás.

A testület pénzügyi problémák kezelésével is foglalkozott, példaként a fogyasztói csoportokkal és a hallgatói hitellel összefüggő eljárásokat említették , illetve kiemelték még az építőipari szolgáltatások vizsgálatát is, melyeknek a száma ugyan a 200-at sem érte el, mivel azonban a legtöbben kivitelezési szerződések, lakásfelújítások miatt kérték a testület segítségét, az ügyekben képviselt érték sokszor milliós nagyságú volt.

A Budapesti Békéltető Testület a fogyasztók és vállalkozások közötti vitás fogyasztóvédelmi ügyek rendezésére hivatott. Eljárása ingyenes, nagy előnye, hogy a felek segítségével elkerülhetik a bírósági utat. A testület dönt a határon átnyúló online vitákban, az alternatív vitarendezési ügyekben, és segíti a fogyasztókat, vállalkozásokat az uniós békéltető honlap használatában - olvasható a közleményben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS