Növényvédelmi szolgáltatási szerződések: változik az adatszolgáltatás

2022. 02. 24., 19:19

Jogszabályváltozás alapján a jövőben a növényvédelmi szolgáltatási tevékenységről a támogatásokban részesülők szolgáltatnak adatot. Az adatszolgáltatás kötelező jellegű, és a Magyar Államkincstár egységes kérelem benyújtására szolgáló felületén történik – hívta fel a figyelmet a Nébih.

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény szerint a növényvédelmi szakirányítási tevékenységet növényvédelmi szolgáltatási tevékenységként megbízási, vállalkozási jogviszony keretében, vagy munkavállalóként, tagként az adott vállalkozás részére írásbeli szerződés alapján lehet végezni. A szerződés megkötésének tényét, a szerződés adattartalmát elektronikus úton be kell jelenteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.

A növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet szerint a termelőknek, az egységes kérelem benyújtására szolgáló elektronikus felületen kell nyilatkozniuk a növényvédelmi munkavégzéssel érintett mezőgazdasági területeik tekintetében a vele szerződésben álló, a terület növényvédelmi szakirányításáért felelős növényorvos adatairól az adott évi benyújtási határidőn belül. A nyilatkozat nem része az egységes kérelemnek, megtétele az egységes kérelem benyújtására joghatással nem bír, mulasztása azonban növényvédelmi hatósági eljárást vonhat maga után.

Ezzel párhuzamosan a növényvédelmi szakirányítók részére kialakított elektronikus szerződés bejelentési felület rövidesen lezárásra kerül. A szakirányítóknak a jövőben nem kell a szerződések adatait feltölteniük. (Nébih)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS