Ne vegyük meg a furcsa, klóros szagú zöldárut!

2022. 01. 19., 11:18

Manapság már alapvető fogyasztói igénynek tekinthető, hogy az úgynevezett „földesáruk” megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel. A Nébih felhívja a termesztők, kereskedők figyelmét, hogy semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése, a fogyasztókét pedig arra, hogy tudatos vásárlóként ne csak „szemre” vásároljanak, a furcsa, klóros szagú zöldárut inkább ne vegyék meg.

Az ún. „földesáruk” (azon zöldségek, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk, pl. sárgarépa, petrezselyemgyökér, burgonya, zeller stb.) megmosva történő értékesítése egyre népszerűbb és nagyobb fogyasztói elvárás. Ennek oka egyrészt, mert így nem kell őket sokáig tisztítani a felhasználás előtt, másrészt szemre is tetszetősebb a tisztára mosott áru.

A klorátok, perklorátok leginkább a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe. (Ezen kívül műtrágyák és ipari szennyeződések révén is a talajba, majd onnan a növényekbe juthatnak.) A koronavírus-járvány következtében a fertőtlenítőszerek felhasználása jelentősen nőtt, kialakítva olyan káros gyakorlatokat is, mint a zöldségek közvetlen fehérítése és fertőtlenítése. 

A klorátokról fontos tudni, hogy az emberi szervezetbe kerülve károsítják a vér hemoglobinját és vesebántalmakat is okozhatnak, a perklorátok pedig többek között akadályozzák a jód felvételét a táplálkozás során, így megzavarják a pajzsmirigy működését. Mindezek alapján egyértelműen élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, ha az említett anyagok a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben.

Az élelmiszerek előállítása során természetesen ügyelni kell a higiéniára, különösen járvány idején, de semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése. A megfelelő eljárás az árufeldolgozás környezetének és eszközeinek a tisztántartása. Vásárláskor kiemelten fontos a tudatosság, azaz ne csak „szemre” vásároljunk! Egyáltalán nem baj, ha nem vakítóan hófehér a petrezselyemgyökér vagy zellergumó – a furcsa, klóros szagú zöldárut inkább ne vegyük meg! 

A Nébih és a megyei kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik a zöldség-gyümölcs termékeket, és határérték feletti klorát-/perkloráttartalom esetén a szakemberek hatósági eljárást indítanak a termelő ellen, ami jelentős bírsággal is járhat – olvasható a hivatal közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 13., 09:05
A sikeres tesztidőszak után február 19-től élesedik a Vállalkozói Ügysegéd, amely a NAV Ügyfélportálján keresztül érhető el. A zökkenőmentes átállás érdekében március 1-ig a régi felület, a Webes Ügysegéd is használható.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS