Ne vegyük meg a furcsa, klóros szagú zöldárut!

2022. 01. 19., 11:18

Manapság már alapvető fogyasztói igénynek tekinthető, hogy az úgynevezett „földesáruk” megmosva kerüljenek a boltok polcaira. Ezzel párhuzamosan egyre több vizsgálat során fedezhető fel magas klorát-/perkloráttartalom a zöldségekben, ami arra is utalhat, hogy a termékeket közvetlenül kezelték klóros fehérítő- vagy fertőtlenítőszerekkel. A Nébih felhívja a termesztők, kereskedők figyelmét, hogy semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése, a fogyasztókét pedig arra, hogy tudatos vásárlóként ne csak „szemre” vásároljanak, a furcsa, klóros szagú zöldárut inkább ne vegyék meg.

Az ún. „földesáruk” (azon zöldségek, amelyeknek a föld alatti részeit fogyasztjuk, pl. sárgarépa, petrezselyemgyökér, burgonya, zeller stb.) megmosva történő értékesítése egyre népszerűbb és nagyobb fogyasztói elvárás. Ennek oka egyrészt, mert így nem kell őket sokáig tisztítani a felhasználás előtt, másrészt szemre is tetszetősebb a tisztára mosott áru.

A klorátok, perklorátok leginkább a klórtartalmú fertőtlenítőszerek bomlástermékeként kerülhetnek be az élelmiszerekbe. (Ezen kívül műtrágyák és ipari szennyeződések révén is a talajba, majd onnan a növényekbe juthatnak.) A koronavírus-járvány következtében a fertőtlenítőszerek felhasználása jelentősen nőtt, kialakítva olyan káros gyakorlatokat is, mint a zöldségek közvetlen fehérítése és fertőtlenítése. 

A klorátokról fontos tudni, hogy az emberi szervezetbe kerülve károsítják a vér hemoglobinját és vesebántalmakat is okozhatnak, a perklorátok pedig többek között akadályozzák a jód felvételét a táplálkozás során, így megzavarják a pajzsmirigy működését. Mindezek alapján egyértelműen élelmiszerbiztonsági kockázatot jelent, ha az említett anyagok a megengedett határértéknél nagyobb mennyiségben vannak jelen az élelmiszerekben.

Az élelmiszerek előállítása során természetesen ügyelni kell a higiéniára, különösen járvány idején, de semmiképpen sem ajánlott a zöldségek direkt fertőtlenítése. A megfelelő eljárás az árufeldolgozás környezetének és eszközeinek a tisztántartása. Vásárláskor kiemelten fontos a tudatosság, azaz ne csak „szemre” vásároljunk! Egyáltalán nem baj, ha nem vakítóan hófehér a petrezselyemgyökér vagy zellergumó – a furcsa, klóros szagú zöldárut inkább ne vegyük meg! 

A Nébih és a megyei kormányhivatalok rendszeresen ellenőrzik a zöldség-gyümölcs termékeket, és határérték feletti klorát-/perkloráttartalom esetén a szakemberek hatósági eljárást indítanak a termelő ellen, ami jelentős bírsággal is járhat – olvasható a hivatal közleményében.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS