ITM: a boltok több mint fele hibázik a jótállásban

2021. 04. 08., 15:00

Számos üzlet lassan zárkózik fel a jótállás és szavatosság 2021-től átfogóan megújított szabályaihoz. A fogyasztóvédelem az év első napjától fokozottan ellenőrzi a vásárlók jogait erősítő előírások betartását. A hatóság az első negyedévben közel 310 üzletben és webáruházban vizsgálódott, 59 százalékuknál talált kifogásolni valót – közölte csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium.

Hosszú ideje a garanciális ügyintézés hiányosságai miatt érkezik be a legtöbb fogyasztói panasz, ezért 2021-től új időszámítás kezdődött a jótállási szabályokban. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a terület 17 éve változatlan rendelkezéseit a vásárlók helyzetét javítva, a vállalkozások kötelezettségeit egyértelműbbé téve dolgozta át. A januártól a termék árához igazodóan a korábbi egy mellett két-három év is lehet a jótállási idő, világosabbak a javítási és cserehatáridők, a jótállási jegy elektronikus formában is kiadható.

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár elmondta: „Az országos fogyasztóvédelmi ellenőrzés kedvező tapasztalata, hogy a nagyobb forgalmat bonyolító áruházak, üzletláncok többnyire megfelelően járnak el. Számos helyen egyedi figyelemfelhívó tájékoztatással, az ügyfélszolgálaton szóban is jelzik a vásárlóknak az új jótállási szabályokat. A boltok egy része azonban még a több mint másfél évtizede érvényes rendelkezéseket sem tartja be hiánytalanul. A tavaly 44 százalékos kifogásolási arány 2021 első hónapjaiban jócskán 50 százalék fölé nőtt. A hatóság a gyakorlati jogalkalmazás támogatása érdekében egész évben fokozottan ellenőrzi a jótállási követelmények teljesítését.”

A fogyasztóvédelem az év első két hónapjában 531 szavatossággal, jótállással összefüggő tájékoztatást vizsgált meg fogyasztói panaszok alapján és próbavásárlásokkal. A hatóság 80 esetben (15 százalék) tapasztalt félrevezető tájékoztatást az igényérvényesítési határidőkről, ez a hiba fordult elő a leggyakrabban. Néhányszor megesett, hogy bár az új szabályok szerint már nem lehetne, a kereskedők mégis kérték az eredeti dobozt, csomagolást a garanciális ügyintézéshez.

A jótállási jegy meglétét, tartalmát 146 esetben ellenőrizték, ezek közel negyedénél, 36 esetben a vállalkozás jogsértő módon egyáltalán nem adott jótállási jegyet. A fennmaradó 110 jótállási jegy harmada nem ismertette az év elejétől hatályos szabályokat. A termékek tizedénél nem tüntették fel az árnak megfelelő sávos jótállási időt.

A hatóság az első alkalommal vétő vállalkozásokat többnyire csak figyelmezteti a mulasztásaikra, szankció nélkül azok javítására, pótlására kötelezi a cégeket. Az éves ellenőrzéssorozat első három hónapjában összesen közel 2,7 millió forint bírságot szabtak ki az általános szavatossági szabályok megsértése miatt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jótállás és szavatosság teljes megújításával védi a magyar családokat és a tisztességes vállalkozásokat. A január elsejével hatályba lépett módosításokat összegző infografika a fogyasztóvédelmi portálon érhető el. A tárca közelmúltban közzétett Fogyasztóvédelmi szakmapolitikai programja a következő időszak kiemelt feladatai között az első helyen említi az új előírások betartásának ellenőrzését.

A hatóság folyamatosan vizsgálja a kereskedelmi vállalkozások gyakorlatát annak érdekében, hogy minél több magyar fogyasztó élhessen erősödő jogaival – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium közleményében. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS