Illegális fakitermelés és -kereskedelem: Borsod-Abaúj-Zemplén extrém magas kockázatúvá vált

2023. 05. 02., 20:39

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2022-es vizsgálatainak összefoglalója alapján Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye extrém magas kockázatúvá vált, de több további vármegye esetében is történt változás.

Összegezte a 2022-es faanyag kereskedelmi lánc felügyeleti (EUTR) ellenőrzések eredményeit a Nébih. A hivatal EUTR felügyelői tavaly 518 eljárást folytattak le, és a megelőző jellegű hirdetés-ellenőrzések során 8521 jogszerűtlen hirdetést töröltettek. Az összes kirótt bírság értéke meghaladta a 63 millió forintot, az elkobzott bevétel csaknem 47,2 millió forint, míg a zár alá vett vagy elkobzott faanyag mennyisége 636,7 m3 volt 2022-ben.

Az adatok alapján a vármegyék besorolásában az alábbi fő változások történtek: 

  • Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nagyon magasról extrém magas kockázati besorolásúvá vált.
  • A magas kockázatú vármegyék közé került Baranya, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala vármegye. 
  • Csongrád-Csanád, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Pest vármegyék besorolása nem változott.
  • Javult a kockázati szint Békés, Bács-Kiskun, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Tolna, Vas és Veszprém vármegyékben.
  • Budapest kockázati besorolása egy kategóriát, Győr-Moson-Sopron vármegyéé pedig két kategóriát is romlott. 

A jogkövetési hajlandóság tehát több megyében nőtt. Az ellenőrzések fokozása szükséges ugyanakkor az extrém magas, a nagyon magas és magas kockázati besorolású vármegyékben, valamint ahol a kockázati pontszám lényegesen romlott – olvasható a Nébih közleményében.  

A részletes összefoglaló elemzés és a feltárt jogsértések száma, valamint területi elosztása (forró pontok ábrázolásával) itt érhető el.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS