30 ingyenesen letölthető játékból 24-ben volt lehetőség a játékon belüli vásárlásra. A közbenső reklámok gyakran „jutalmakat” ígérnek, vásárlásra vagy újabb letöltésekre ösztönöznek, a vizsgált játékok fele pedig személyes adat megadását is kérte a felhasználó gyermekektől – többek között ezeket tárták fel a Gazdasági Versenyhivatal szakértői a mobiltelefonra ingyenesen letölthető, gyermekeket célzó játékok gyorselemzése során.
A Gazdasági Versenyhivatal 2023. májusában átfogó gyorselemzés (sweep) keretében vizsgálta meg az ingyenesen mobiltelefonra letölthető, gyermeket célzó játékokat a tekintetben, hogy azok alkalmaznak-e úgynevezett sötét mintázatokat. Ezek olyan digitális üzenetek és felhasználói felületek, amelyek észrevétlenül késztetik a fogyasztókat a nem kívánt döntések meghozatalára.
A vizsgálat a GVH által 2022-ben életre hívott Családbarát Munkacsoportban zajló szakmai munkából fakadóan indult meg. A videójátékok ellenőrzésével az Igazságügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi szakterülete is foglalkozik, jelenleg is hatósági ellenőrzések vannak folyamatban a témában.
A GVH szakértői a vizsgálat során összesen 30 népszerű játékot vizsgáltak meg Androidon és iOS-en egyaránt, amelyből 19 minden korosztály számára ajánlott (PEGI 3-as besorolású), 10 óvodás korosztálynak nem ajánlott (PEGI 7-es besorolású), további 1 pedig csak nagyobbaknak ajánlott (PEGI 12-es besorolású) volt.
A nemzeti versenyhatóság gyorselemzése számos problémát tárt fel, amelyek túlnyomó része a játékot megszakító reklámokkal volt kapcsolatos. Ezek jelentik az ingyenesen letölthető játékalkalmazások fő bevételi forrását.
A reklámokat tartalmazó játékok közül csak minden másodikban tüntették fel a hirdetés reklám jellegét (például: „Ad”, „reklám” felirattal). A megjelenített reklámok fele úgy kívánta egy másik játék letöltésére ösztönözni a felhasználókat, hogy a hirdetés ideje alatt azt interaktív módon ki is lehetett próbálni, ezáltal további tranzakciókra rávéve a fogékony gyermekeket.
Egyes esetekben a videós reklámokban elhelyezett, jócskán „lelassított” visszaszámláló nem adott valós idejű tájékoztatást arról, hogy a reklámból mennyi idő van még hátra. Előfordult az is, hogy a kijelző sarkában megjelenő, kilépést jelölő „x” az eredeti játék folytatása helyett alkalmazásáruház azon oldalára vitte a felhasználót, ahol egy kattintással azonnal le is tölthette a reklámozott játékot.
A reklámok megtekintéséért gyakran ajánlottak jutalmat, azonban nem volt tisztázott, hogy az jóváírásra került-e vagy sem, illetve több esetben a reklámból való idő előtti kilépés a felajánlott jutalom elvesztésével járt. Olyan is előfordult, hogy az alkalmazás egy bizonyos szint elérése után csak úgy engedte továbblépni a játékost, ha megnéz egy vagy több reklámfilmet.
Noha a vizsgált játékok mind ingyenesen voltak letölthetők, túlnyomó többségükben (24 db) volt lehetőség játékon belüli vásárlásra. A vásárlásokkal kapcsolatos tájékoztatások ugyan jellemzően érthetőek és világosak voltak, azonban 3 játék esetében nem volt egyértelmű a fizetendő összeg nagysága, illetve pénzneme.
A GVH gyorselemzése azonosított olyan sötét mintázatokat is, amelyek arra próbálták ösztönözni a gyermekeket, hogy az eredeti szándékaikhoz képest tovább játszanak: számos esetben nem volt egyértelmű, hogyan lehet kilépni az alkalmazásból (11 eset); több alkalommal attól függetlenül – pusztán vásárlással – is lehetett szintet lépni, hogy amögött valódi teljesítmény állt volna (7 játék); és a vizsgált játékok közel fele használt pozitív megerősítést tartalmazó üzeneteket (12 db), hogy a gyermekeket a további – gyakran fizetéssel járó – játékra sarkallja.
Kiderült az is, hogy a vizsgált játékoknak csak kis hányada rendelkezett magyar nyelvű leírással az adatkezelésről, illetve a szerződési feltételekről, és ritkaságnak számított, ha ezek gyermekek számára is érthető nyelvezettel voltak megfogalmazva – miközben a vizsgált játékok majdnem fele személyes adat megadását is kérte a fiatal játékosoktól.
1. Igyekezzenek fokozott figyelemmel kísérni a mobiltelefonokra ingyenesen letölthető játékokat, elsődlegesen figyeljék azok javasolt korosztályi (PEGI) besorolását.
2. A játékon belüli vásárlási lehetőségekre tekintettel érdemes a szülőnek a gyermekkel előre megegyeznie arról, hogy legfeljebb milyen összegben, illetve milyen gyakorisággal vásárolhatnak, megtanítva ezzel a gyermeknek a pénz digitális használatát.
3. A biztonságos mobiltelefon használat kialakításában (ideértve napi képernyőidő meghatározását, és az életkori sajátoságnak megfelelő alkalmazások kiválasztását is) a szülői felügyelet szolgáltatások mellett az is segítséget nyújthat, ha tudatosítjuk a gyermekekben, hogy milyen, a sweep során is észlelt trükkökkel ‒ sötét mintázatokkal ‒ próbálják befolyásolni őket a játékkészítők.
1. Mindig egyértelműen jelezzék, ha a játékot reklámfilm szakítja meg, és azt is, hogy mikor lehet a reklámból visszatérni az eredeti játékba.
2. Játékon belüli „valódi” pénzzel történő vásárlás esetén mindig pontosan legyen kiírva a fizetendő összeg nagysága, illetve az alkalmazott pénznem.
3. Olyan adatkezelési szabályzatot és a szerződési feltételekről szóló útmutatót készítsenek, amelyek a magyar gyermekek nyelvezetének megfelelően és számukra érthető módon magyarázza el az adott online játék legfontosabb tudnivalóit.
A legutóbbi kivitelezési fázisban több mint kétezer köbméter beton került az 5. blokki nukleáris sziget épületeinek alaplemezébe – számolt be a paks2.hu.