Az MNB 1,54 milliárd forint bírságot szabott ki a Falcon Kereskedőház Kft.-re, a Falcon Benefit Kft.-re és egy magánszemélyre jogosulatlan pénzügyi tevékenység – pénzeszközök engedély nélküli gyűjtése – miatt. Ők „vásárlási utalványaikra” és különféle megnevezésű „programszerződéseikre” irreálisan magas garantált hozamot ígértek több ezer ügyfélnek, milliárdos összeget beszedve tőlük. Az MNB eljárása során blokkolta a társaságok honlapját, zárolta a Falcon Benefit Kft. forrásgyűjtésre használt bankszámláit és a jogsértéssel összefüggésbe hozható készpénzt vett zár alá, megmentve így a befektetői pénzek egy részét. Intézkedései mellett csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység piramisjáték szervezése és közokirat-hamisítás gyanúja miatt feljelentést tett. A jogsértő cégeknél zár alá vett 2,3 milliárd forintnyi befektetői vagyont az MNB átadta a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóságnak.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacfelügyeleti eljárást folytatott a Falcon Kereskedőház Kft., a Falcon Benefit Kft. és az azok működésében közreműködő természetes személy tevékenysége kapcsán annak megállapítására, hogy végeztek-e üzletszerűen az MNB engedélye nélkül betét gyűjtésére és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadására, s pénzügyi szolgáltatás közvetítésére vonatkozó tevékenységeket.
A jegybank már vizsgálata során a – befektetőket megkárosító – tevékenység megakadályozására tavaly októberben rendőrségi feljelentést tett, figyelmeztetést tett közzé a honlapján a társaságokról, idén februárban pedig ismételten tájékoztatta a nyilvánosságot a jogsértő társaságok újabb lépéseiről. Már a piacfelügyeleti vizsgálat során azonnali hatállyal megtiltotta, hogy a cégek és a magánszemély bármely, a jegybank engedélyéhez vagy regisztrációjához kötött tevékenységet végezzenek. A felügyelet emellett blokkoltatta a társaságok honlapját, s zárolt több, a Falcon Benefit Kft.-hez kötődő bankszámlát is, valamint a társaságok által átvett készpénzt vett zár alá.
A vizsgálat megállapította, hogy a Falcon Kereskedőház Kft. és a Falcon Benefit Kft. úgynevezett „Utalvány vásárlási szerződést” és különféle megnevezésű „programszerződéseket” kötött legalább mintegy 4400 befektetővel, együttesen milliárdos nagyságrendű összegben. Ezekben azt vállalták, hogy ha a befektetők az általuk féláron vásárolt utalványokat nem használják fel, akkor – jellemzően 3 hónap után – azok névértékét, azaz a befektetők által átadott összeg garantáltan kétszeresét fizetik vissza. „Utalvány kezelési megbízást” is aláírtak a velük megállapodó személyekkel, melyben utóbbiak díj fejében megbízták a társaságokat, hogy az általuk vásárolt Falcon utalványokat „megőrizzék, kezeljék”.
A piacfelügyeleti eljárás során az MNB megállapította, hogy az utalványokat egyetlen szolgáltatónál sem lehetett felhasználni, a befektetők többsége az utalványokra eleve nem is tartott igényt. Az utalványokra való hivatkozás csak az engedély nélküli forrásgyűjtés leplezésére szolgált. Az ajánlott hozam irreális volt, s az MNB – a jogosulatlan pénzügyi tevékenység mellett – azért is feljelentést tett, mert a konstrukció eleve csalásra, illetve piramisjáték szervezésére irányulhatott.
A társaságok üzletszerű – azaz nyereség fejében, előre meg nem határozott ügyfélkör számára történő és rendszeres gazdasági tevékenységként folytatott – működésük ellenére nem rendelkeztek a visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzésére jogosító MNB engedéllyel. Az MNB a piacfelügyeleti eljárás során azt is feltárta, hogy a társaságok mellett eljáró természetes személy érdemben közreműködött a Falcon cégek engedély nélkül végzett tevékenységében. Szervezte, irányította működésüket, eljárt egyes befektetők felé, szerződések megkötésében vett részt, s ügyfélpénzeket vett át.
A vizsgálat során emellett a társaságok és a magánszemély hamis, a befektetőket hitegető információkat terjesztett például a már zárolt – és így a pénzek eltűnését megakadályozó – bankszámlák zárolásának feloldásáról, az ügyfélpénzek közelgő „visszaszolgáltatásáról”, a Falcon-csoport „erőteljesen fejlődő” tevékenységének állítólagos legális folytathatóságáról, vagy éppen a korábbi befektetések különféle kriptoeszközökbe történő „átforgatásáról”.
Az MNB a jogsértések miatt ma közzétett határozatában 940 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Falcon Kereskedőház Kft.-re, illetve 500 millió forintot a Falcon Benefit Kft.-re engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási – pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása – tevékenység végzése miatt, s véglegesen megtiltotta a jogosulatlan tevékenység folytatását. A cégek tevékenységében közreműködő magánszemélyt összesen 100 millió forint piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a felügyelet. Az együttes pénzbüntetés összege az MNB által valaha kiszabott legnagyobb piacfelügyeleti bírság.
A cégekkel szemben kiszabott bírságösszegeknél súlyosító körülménynek minősült, hogy az érintettek tevékenységüket huzamosabb időn át (egyenként több mint 1 évig) végezték, jelentős mennyiségű befektetővel szerződtek és nagy összegű ügyfélpénzt gyűjtöttek össze. A jogszabály által előírt garanciarendszer hiányában ezzel kiemelt befektetői kockázatot idéztek elő, ami alkalmas volt arra, hogy a befektetők károkat szenvedjenek el és így gyengüljön a pénzügyi piacokba vetett közbizalom. A magánszemély a társaságok irányítójaként érdemben közreműködött az ügyfelekkel történő szerződések megkötésében és a velük való kapcsolattartásban.
A felügyelet a jogsértő szereplőktől összesen mintegy 2,3 milliárd forintnyi befektetői pénzt mentett meg és – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – a piacfelügyeleti eljárás során átadta a nyomozó hatóság részére. A befektetők pénzeinek visszajuttatására a büntetőeljárásban polgári jogi igényt érvényesítve nyílik majd lehetőség. A károsult befektetőknek (ha még nem tették meg) érdemes haladéktalanul feljelentést tenni, illetve előterjeszteni polgári jogi igényüket. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.