Figyelmeztet a Nébih: újra támad a nyugat-nílusi láz

2023. 09. 19., 16:19

Augusztus közepe óta 12 lóban és egy elhullott gólyában igazolta a nyugat-nílusi láz vírusát a Nébih laboratóriuma. A betegséget terjesztő szúnyogok életciklusát és az elmúlt évek tapasztalatait figyelembe véve késő őszig kell számolni a betegség hazai jelenlétével. A Nébih felhívja a lótartók figyelmét a megelőző védőoltás fontosságára, továbbá az állategészségügyi előírások betartásának szükségességére, ugyanis a betegség az állat pusztulásához is vezethet.

A vírus természetes gazdái a vadmadarak, terjesztésében a fő szerepet a belőlük vért szívó szúnyogok játsszák, ezért szúnyograjzások (esőzések) után nagyobb számban jelentkezhetnek megbetegedések. A nyugat-nílusi láz iránt a madarak és a patásállatok mellett az ember is fogékony. Fontos azonban, hogy a betegség közvetlenül egyik állatról a másikra, illetve emberre nem terjed, a vírust kizárólag a szúnyogok terjesztik. Az esetek többségében a fertőzés észrevétlenül lezajlik, nem történik megbetegedés, kizárólag vérteszttel lehet kimutatni, hogy az állat vagy az ember átesett a fertőzésen – olvasható a Nébih közleményében.

Amennyiben a fertőzés – az esetek kis részében – tünetekben is megnyilvánuló megbetegedést okoz, úgy lovak esetében lázas általános tünetekkel, valamint agy- és gerincvelő-gyulladás okozta különféle idegrendszeri tünetekkel jár.  A tüneteket mutató lovak egy része elpusztulhat vagy a súlyos tünetek miatt szükségessé válhat a beteg állatok eutanáziája. A beteg állatok azonban idővel teljesen meg is gyógyulhatnak. Védekezni a fertőzés ellen megelőző védőoltással, szúnyoghálók alkalmazásával és rovarirtással lehet.

A nyugat-nílusi láz a többi EU tagállam és a nemzetközi világszervezet, a WOAH felé jelentésre kötelezett állatbetegség. Az állatbetegség tüneteit észlelő állattartó köteles az állatorvost értesíteni, az állatorvos a betegség gyanúja esetén megfelelő mintát vesz, és a laborvizsgálat tudja igazolni a gyanút. A Nébih a lótartókat – a késő őszig tartó időszakban – arra kéri, hogy fokozott figyelemmel legyenek, a betegség tüneteinek felmerülése esetén haladéktalanul értesítsék állatorvosukat.

Idén augusztus közepe óta már 9 vármegyében (Bács-Kiskun, Csongrád-Csanád; Hajdú-Bihar, Fejér, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna) diagnosztizálták a betegséget állatokban. A fertőzéssel érintett vármegyék és települések megtekinthetőek a Nébih honlapjának „Kitörések és mentességek” aloldalán.

Szeptember közepéig Magyarország mellett további hat (olasz, német, spanyol, osztrák, bolgár, francia) EU tagállam jelentett eseteket lovakban, valamint vadon élő és fogságban tartott vadmadarakban. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) honlapján nyilvánosan elérhetőek és nyomonkövethetőek a betegség előfordulásával kapcsolatos ‒ heti rendszerességgel aktualizált adatok.

Kapcsolódó tartalmak:

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS