Erste Bank: hiányos nyilvántartások miatt büntetett az MNB

2021. 10. 04., 19:00

Az MNB átfogó vizsgálata nyomán összesen 54,7 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Bankra, a csoporthoz tartozó lakás-takarékpénztárra és jelzálogbankra, egyebek közt vállalatirányítási, hitelkockázati, IT-biztonsági, adatszolgáltatási, hitelkockázat-számítási, értékvesztés-képzési, illetve a betétbiztosítási nyilvántartásra vonatkozó problémák miatt. A feltárt hibák, hiányosságok összességében nem befolyásolják az intézmények megbízható és biztonságos működését.

A Magyar Nemzeti Bank csoportszintű átfogó vizsgálatot végzett az Erste Bank Hungary Zrt.-nél (Erste Bank), az Erste Lakás-takarékpénztár Zrt.-nél (Erste Lakás-takarékpénztár) és az Erste Jelzálogbank Zrt.-nél (Erste Jelzálogbank) a 2018. június 5-től a vizsgálat lezárultáig tartó időszakot áttekintve.

A jegybank egyebek közt hiányosságokat állapított meg az Erste Bank belső ellenőrzési területére vonatkozó szabályozás kapcsán. A lakossági workout ügykezelésben hiányzott a megfelelő szempontrendszer az esetleges csalások feltárására. A lízingfinanszírozás terén a hitelintézet nem alakított ki egységes szabályozást, gyakorlatot a visszavásárlási/maradványérték garancianyújtók kockázatainak feltárására, éves felülvizsgálatára és a garanciakötelezettségek nyilvántartására vonatkozóan.

A vizsgálat hiányosságokat tapasztalt a jelzálogbejegyzések fedezetnyilvántartási rendszerben történő rögzítése és monitoringja tekintetében, illetve ezen banki folyamatokban nem működtek megfelelően a beépített kontrollok. Kiegészítésre szorul a bank fedezetek értékelésére és nyilvántartására, ügyfélcsoportképzésre, valamint hitelkockázat-számításra vonatkozó belső szabályozása is.

Egyes pontjain továbbfejlesztendők, s a továbbiakban rendszeresen frissítendők az Erste Bank informatikai (IT) biztonsági rendszerei. Szükségesnek ítélte az MNB a kiemelten fontos IT-rendszerekkel kapcsolatos naplózás további ellenőrzésére vonatkozó, illetve a felhasználói hozzáférési jogosultság-kezelési banki gyakorlat javítását.

Nem volt megfelelő a hitelintézet konszolidált biztosítotti betétállomány-nyilvántartása, egyes ügyfelek pedig nem kapták meg a betétbiztosításra vonatkozó tájékoztatást. Több esetben elmaradt a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda tájékoztatása a pénzmosás gyanús ügyletekről, olykor pedig elmaradtak a téma kapcsán szükséges, a pénzeszközök forrására vagy a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó műveletek is.

A Lakás-takarékpénztár és a Jelzálogbank esetében a jogszabályi megfelelésért felelős személy bejelentésének elmulasztását, illetve IT-biztonsági és betétnyilvántartási, valamint adatszolgáltatási hiányosságokat tárt fel a vizsgálat.

Mindezek nyomán az MNB kötelezte a három intézményt a feltárt hiányosságok kijavítására és a megtett intézkedésekről való beszámolásra a jegybank részére. A feltárt problémák miatt az MNB az Erste Bankra 45,3 millió, az Erste Lakás-takarékpénztárra 5,7 millió, az Erste Jelzálogbankra pedig 3,7 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS