Bővülnek a GVH jogkörei

2024. 01. 03., 14:10

A 2023-ban elért eredmények után, a jogalkotó újabb feladatokkal bízza meg a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH). A GVH látja el a külföldi támogatásokról szóló rendelet szerinti kapcsolattartásért felelős hatóság feladatait, februártól kötelezően alkalmazni kell a digitális szolgáltatásokról szóló, úgynevezett DSA-rendeletet, márciustól pedig bővülnek a nemzeti versenyhatóság jogérvényesítési lehetőségei: már az eljárása során intézkedhet a kártékony honlapok lekapcsolása iránt.

Bővültek a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörei: 2024. január 1-jétől a nemzeti versenyhatóság látja el az Európai Bizottsággal való kapcsolattartásért felelős hatóságként a külföldi támogatásokról szóló (EU) 2022/2560 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat. A GVH az uniós piacot torzító külföldi állami támogatások esetében, az Európai Bizottság megkeresésére célzott vizsgálatokat indíthat – olvasható a GVH közleményében.

A fogyasztóktól érkező panaszok hatékonyabb kezelését segíti a panaszkezelési szabályok technikai és kisebb érdemi jellegű, az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről szóló (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelv rendelkezéseire tekintettel végrehajtott módosítása. Az irányelv szabályaival való összhang biztosítását célzó módosítás, valamint a hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvénnyel elfogadott módosítás a GVH-hoz forduló, jogvitás ügyet kifogásoló fogyasztókat segíti az ügyek hatékonyabb intézésében.

Honlapokat kapcsolhat le a GVH és indul a DSA-rendelet alkalmazása

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása 2024. március 1-jétől bővíti a GVH jogköreit, melynek értelmében a GVH Versenytanácsa elrendelheti elektronikus adat (pl. honlap) hozzáférhetetlenné tételét, amennyiben ez a fogyasztók kiterjedt érintettségére figyelemmel súlyos sérelem kockázatának megelőzése érdekében szükséges. A hozzáférhetetlenné tétel végrehajtását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az elektronikus hírközlésről szóló törvény alapján szervezi és ellenőrzi.

2024. február 17-én lép hatálya a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (DSA-rendelet) hatályosulását elősegítő hazai szabályozás, amely a Magyarországon letelepedett vagy Magyarország területére irányuló internetes közvetítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra terjed ki.

A DSA-rendelet az online közvetítőkre és platformokra, így például a piacterekre, a közösségi hálózatokra, a tartalommegosztó platformokra, az alkalmazás-áruházakra, valamint az online utazási és szállásplatformokra állapít meg kötelezettségeket. E rendelet elsődleges célja az, hogy megakadályozza az illegális és káros online tevékenységeket és a szándékos álhírterjesztést. A jogszabály biztosítja a felhasználók biztonságát, védi az alapvető jogokat, valamint méltányos és nyitott online platformkörnyezetet hoz létre.

A Gazdasági Versenyhivatal a verseny védelmének következetes érvényre juttatása és az egységes jogalkalmazás előmozdítása, valamint a felhasználók jogainak védelme érdekében szorosan együttműködik a DSA-rendelet végrehajtását végző hatósággal (NMHH) a digitális szolgáltatási piaci versenyt érintő kérdésekben, valamint a digitális szolgáltatások piacával összefüggő, felhasználókat érintő ügyekben.

Készül az online szálláshelyfoglalási piacot szabályozó törvénymódosítás

Szintén az online világot érinti az Országgyűléshez benyújtott, a magyar fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fellépésről szóló T/6547. számú törvényjavaslat, amely az elektronikus kereskedelmi szolgáltatásokról szóló törvény módosításával a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét is bővítené, és a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról szóló (EU) 2022/1925 rendelethez (DMA-rendelet) képest szigorúbb nemzeti szabályokat állapítana meg a kapuőrök kötelezettségeit illetően (magyar nyelvű, Magyarország területén működő személyes, illetve telefonos és elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálat és panaszkezelési mechanizmus, szigorú fizetési határidők megállapítása, független jogi tanácsadási kötelezettség előírása).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS