Az MNB a befektetők érdekeinek védelmében idén január közepétől ideiglenesen elrendelheti a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatók honlapjainak elérhetetlenné tételét. Az intézkedés a jegybank piacfelügyeleti vizsgálatának lezártáig maradhat érvényben, illetve – jogsértés megállapítása esetén – akár további két évig rendelhető el. Az MNB az elmúlt közel másfél évben internetes keresőprogramon figyelmeztető hirdetések sokaságát tette közzé az illegális pénzügyi szolgáltatók ajánlatai mellett.
Január 15-től életbe lépett a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása, amely alapján a jegybank piacfelügyeleti eljárása alatt vagy azt követően ideiglenesen hozzáférhetetlenné teheti a jogosulatlan pénzügyi tevékenységeket népszerűsítő internetes honlapokat. Ilyen jellegű intézkedés – a befektetők, ügyfelek érdekeinek védelmében, a további jogsértő tevékenység, megtévesztés megakadályozására – akkor hozható, ha felmerült vagy bebizonyosodott annak gyanúja, hogy a honlap az engedély vagy bejelentés nélküli pénzügyi tevékenység kifejtését készíti, illetve segíti elő és a vizsgált személy ügyfeleinek (befektetők) érdekeit a honlapon elérhető információk veszélyeztetik.
A törvénymódosítás révén az MNB már a jogosulatlan tevékenységet áttekintő piacfelügyeleti eljárása alatt ideiglenes biztosítási intézkedés keretében egészen az eljárása lezárásáig blokkoltathatja az adott honlapokat. Ha a piacfelügyeleti eljárása során az MNB jogsértést állapít meg, és ez továbbra is szükséges, a jegybank eljárást lezáró döntését követően 365 napig elérhetetlenné tetetheti az adott weblapot. Utóbbi intézkedés további egy évvel meghosszabbítható. Ha a jogosulatlan pénzügyi szolgáltató esetleg időközben új honlap(ok)on reklámozná szolgáltatásait, a jegybank haladéktalanul reagál és azokat is blokkoltatja.
A jogsértő honlap zárolásában – az elektronikus hírközlési törvény, az MNB törvény, illetve a két intézmény közti együttműködési megállapodás alapján – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) nyújt segítséget. Az MNB ezzel kapcsolatos döntését az NMHH-nak küldi meg, amely azt végrehajtásra továbbítja az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak. A jegybank emellett az ügyfelek védelme érdekében saját honlapján közzéteszi az elérhetetlenné tett honlapok listáját is, amint elrendelte azok blokkolását.
Az MNB döntései valamennyi hírközlési szolgáltatóra nézve kötelezők. Ha valamelyik ilyen intézmény esetleg megsértené ezzel kapcsolatos kötelezettségét, azt a jegybank (az adott cselekménytől függően) 1–5 millió forint eljárási bírsággal sújthatja. Az MNB honlapzárolási vagy azt megszüntető lépéseiről tájékoztatja a – piacfelügyeleti eljárásai mellett, rendszerint az MNB kezdeményezésére gyakorta elinduló – büntetőügy kapcsán érintett bíróságot, ügyészséget vagy nyomozó hatóságot is.
Az MNB ezt megelőzően 2020 és 2021 ősze közt több mint 1,5 millió tájékoztató hirdetést tett közzé a legismertebb internetes keresőoldalon, közvetlenül az esetleges illegális pénzügyi szolgáltatók reklámjai közelében. E jegybanki akció révén az elmúlt közel másfél évben bő 100 ezer fővel több ügyfél ellenőrizte le az MNB honlapján, hogy jogosulatlan vagy legális pénzügyi hirdetést talált-e magának a világhálón. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.