Belső ellenőrzési hiányosságok a MagNet Banknál

2021. 03. 11., 15:15

Az MNB 46,25 millió forint bírságot szabott ki a MagNet Bankra, egyebek közt a felügyelő bizottság és a belső ellenőrzés működése kapcsán feltárt problémák, továbbá betétbiztosítási, hitelkockázati, illetve az IT-biztonságra és a tőkeszámításra vonatkozó hiányosságok miatt. A jogszabálysértéseknek nincs hatásuk a bank biztonságos működésére és az ügyfelekre.

A Magyar Nemzeti Bank – több helyszíni ellenőrzést is magában foglaló – csoportszintű átfogó vizsgálatot folytatott a MagNet Bank Zrt.-nél (MagNet Bank) és leányvállalatánál, a MagNet Faktor Zrt.-nél. Az ellenőrzés a 2018. március 31-től a vizsgálat lezárásáig terjedő időszakot tekintette át.

A jegybank vizsgálata nyomán megállapította, hogy a hitelezési kockázatok kapcsán a MagNet Bank hitelkockázati limitszabályozása nem tudta maradéktalanul kezelni a kockázati koncentrációt. A vállalati hitelezés terén a hitelintézet nem alkalmaz hatékony döntéshozatali, kockázatazonosítási eljárásokat, s fejlesztendő monitoring tevékenysége is. Egyes problémás ügyfelek hiteleit a bank nem kezelte átstrukturáltként, több esetben pedig elmaradtak az ügyfélminősítések felülvizsgálatai, vagy nem tükrözték az ügyfél valós kockázatát. Több ponton jogsértőnek bizonyult a bank fedezetkezelési rendszere is.

A MagNet Banknál a belső ellenőrzési létszáma nem volt összhangban a bank méretéből és jellegéből adódó kívánalmakkal, míg a belső szabályozások vonatkozásában nem tett eleget a rendszeres éves felülvizsgálati kötelezettségének. Több esetben ellentmondásos volt az összeférhetetlenségek és érdekkonfliktusok feltárására, nyilvántartására vonatkozó belső szabályozás és a tényleges nyilatkozatok tartalma is.

A betétbiztosítás vonatkozásában a bank Konszolidált Biztosított Betétes adatállománya formailag és tartalmilag sem volt megfelelő, s többször eltért a betétnyilvántartó rendszer, illetve az OBA-adatszolgáltatás adataitól. Az informatikai biztonság terén a bank nem biztosította a jogszabályban előírt gyakoriságú kockázatelemzést, miközben problémák merültek fel egyes éles üzemű rendszerek verziójának támogatottságával is. Emellett nem volt megfelelő a jogosultságok naprakész nyilvántartása, felülvizsgálata, és a MagNet Bank nem igazolta felkészültségét az esetleges rendkívüli helyzetek kezelésére sem. Kisebb problémákat azonosított a jegybank a tőkeszámítás és a felügyeleti adatszolgáltatás terén is.

Mindezek miatt az MNB ma publikált határozatában (az egyes megállapítások kapcsán) 2021. április 30., június 30. és szeptember 30-i határidővel kötelezte a MagNet Bankot a feltárt problémák megszüntetésére. A hitelintézetnek az előírtak végrehajtásának ellenőrzéséről készített – a vezető testületek által megtárgyalt, jóváhagyott – belső ellenőri jelentéssel szükséges beszámolnia azok megtörténtéről. Az MNB a jogsértések miatt 46,25 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a bankra.

A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank figyelembe vette a feltárt jogsértések súlyosságát, kockázatosságát, azt, hogy több hiányosság huzamosabb ideje állt fenn, s rendszerszintű probléma volt, illetve azt is, hogy a hitelintézet az MNB korábbi határozatában foglalt egyes kötelezéseket sem teljesített. Enyhítő körülménynek számított a MagNet Bank együttműködő magatartása, illetve az, hogy már az eljárás alatt megkezdte a hiányosságok egy részének megszüntetését. (MNB)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS