Április vége óta nem volt új madárinfluenza-fertőzés, megszűnt a baromfik kötelező zártan tartása

2024. 06. 24., 12:40

A madárinfluenza járványügyi helyzet kedvező alakulásának köszönhetően az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zártan tartására vonatkozó előírást; a zártan etetés és itatás kötelezettsége, valamint a járványvédelmi minimum feltételek betartása továbbra is érvényben marad.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma április vége óta nem mutatott ki újabb madárinfluenza-fertőzést baromfikban. A járványhelyzet pozitív alakulása miatt az országos főállatorvos június 20-án megjelent, 1/2024. számú határozatában eltörölte a baromfik kötelező zártan tartásának országos előírását.

A további szabályok érvényben maradnak: az állattartóknak változatlanul be kell tartaniuk a járványvédelmi minimum feltételeket, így minimalizálva annak kockázatát, hogy a madárinfluenza betegség újból megjelenjen hazánkban. Emellett a zártan etetést és itatást előíró rendelkezések sem változnak, valamint a takarmányt is zárt helyen szükséges tárolni.

Az országos főállatorvos határozata és valamennyi, madárinfluenzára vonatkozó aktuális információ elérhető a Nébih tematikus aloldalán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS