Az MNB vizsgálata nyomán 28,2 millió forint bírságot szabott ki a Magyar Posta Életbiztosítóra, egyebek közt a belső szabályzatok hiányosságai, az informatikai biztonság, a csalásmegelőzés, a kiszervezések, a kárbejelentések rögzítése, illetve az ügyféltájékoztatás kapcsán felmerült szabálytalanságok miatt.
A Magyar Nemzeti Bank korlátozott terjedelmű – helyszíni ellenőrzést is magába foglaló – átfogó vizsgálatot végzett a Magyar Posta Életbiztosító Zrt.-nél (Posta Életbiztosító). A jegybank ennek során a 2019. január 25-től a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot tekintette át.
Az MNB megállapította, hogy a biztosító nyilvántartási és ellenőrzési rendszere egyes esetekben nem támogatja a jogszerű működést. Így bizonyos élet- és nyugdíjbiztosítási termékeknél a kockázatviselés kezdetének nyilvántartása nem volt megfelelő, illetve a rendszer nem volt képes automatikusan kiszűrni inkonzisztens adatokat. A biztosítási szerződési feltételek kötelező tartalmi elemeivel összefüggésben a szerződés egyoldalú módosítása okainak tételes meghatározása, illetve a biztosítási esemény igazolhatóságának módja kapcsán azonosított hiányosságokat a jegybank.
A Posta Életbiztosító több tekintetben nem felelt meg az informatikai rendszer védelmének szükséges szintjét meghatározó jogszabályi rendelkezéseknek sem. E probléma volt látható például az IT-rendszerek verzióváltásának nyomon követése, a jelszókezelés, illetve az IT-elemek kritikus elemei zárt védelmére vonatkozó ellenőrzés terén.
Hiányosságok merültek fel a biztosító által kiszervezett egyes tevékenységek nyilvántartása, a kiszervezett tevékenységek minősítése, ellenőrzése és bejelentése kapcsán. Emellett a biztosító nem szabályozta átfogóan az esetleges csalások megelőzését, azok kezelését, s nem tartotta nyilván megfelelően dokumentálva az ilyen eseteket. Jelentős számú hiányosságot tárt fel emellett az MNB a biztosító több belső szabályzata – így a szervezeti és működési, termékfelügyeleti és irányítási, belső ellenőrzési szabályzat, továbbá a kockázatkezelési kézikönyv – tartalma kapcsán.
A Posta Életbiztosító több esetben helytelen dátummal rögzítette az ügyfelek kárbejelentésének és a szolgáltatás teljesítéshez szükséges dokumentumok beérkezésének dátumát. Az ügyfelek tájékoztatása során bizonyos esetekben nem tartotta be a biztosítási szerződések tartalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. Problémát jelentett az is, hogy a biztosító nem a megfelelő tartalommal állította elő az egyik nyugdíjbiztosítási termékével kapcsolatos kiemelt információkat tartalmazó dokumentumot (KID).
A biztosító panaszkezelési szabályzatának tartalma, illetve panasznyilvántartása sem felelt meg maradéktalanul a jogszabályoknak. Néhány napon keresztül nem rögzítette hangfelvétellel a telefonon közölt panaszokat, illetve a panaszok elutasításakor nem minden esetben tájékoztatta a fogyasztókat teljeskörűen és figyelemfelhívásra alkalmas módon a jogorvoslati lehetőségekről.
Mindezek alapján az MNB ma publikált határozatában 2023. június 30-i teljesítési határidővel kötelezte a Posta Életbiztosítót a feltárt hiányosságok – dokumentumokkal alátámasztott – megszüntetésére. A jogsértések miatt az MNB 24 millió forint felügyeleti és 4,2 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot is kiszabott a biztosítóra.
A bírságösszeg meghatározásakor a jegybank súlyosbító körülményként vette figyelembe egyebek közt az IT, a kiszervezések, a belső szabályzatok, a csalásmegelőzés, a kárnyilvántartás kapcsán feltárt hiányosságok esetében az általuk okozott kockázatot, illetve a panasznyilvántartás ismétlődő hibáját. Enyhítő körülménynek számított ugyanakkor, hogy a biztosító több jogsértést megszüntetett, illetve azok korrekciójának tervéről számolt be. (MNB)
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.