A vásárlóerő-paritáson számított tényleges egyéni fogyasztás tekintetében az EU tagállamai az uniós átlag 132 és 54 százaléka közötti sávban helyezkednek el; Magyarország mutatója az utóbbihoz áll elég közel – derül ki az Eurostat közleményéből.
Az egy főre eső – vásárlóerő-paritáson számolt – fogyasztás tekintetében az unió két „legjómódúbb” országa Luxemburg (ahol a fogyasztás az EU-átlag 132 százaléka) és Németország (122 százalékkal) volt 2017-ben.
Az átlag felett 18, alatta 10 ország mutatóját találhatjuk az unió statisztikai hivatalának közleménye szerint.
Az EU-átlag 115 és 120 százaléka között „fogyasztottak” az „átlagos” ausztriai, dániai és egyesült királyságbeli lakosok.
30 százalékkal az EU-átlag alatt ugyanakkor már csupán öt tagállamot találunk: Bulgáriát (54 százalék), Magyarországot és Horvátországot (mindkettő 62 százalék), Romániát és Lettországot (mindkettő 68 százalék).
Magyarország mutatója 2015 és 2017 között alig változott (valójában romlott): 2015-ban az EU-átlag 63 százaléka volt a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre eső fogyasztás. Ugyanezen két év alatt Románia mutatója 58 százalékról 68 százalékra, Csehországé 78-ról 82 százalékra emelkedett.
További adatok az Eurostat közleményében.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.