Munkanélküliség az EU-ban: itt vannak a legfrissebb adatok

2020. 03. 03., 11:25

A decemberivel azonos szinten, 6,6 százalékon maradt 2020 januárjában a munkanélküliségi ráta az Európai Unióban – tájékoztatott az Eurostat.

A 6,6 százalékos adat az adatgyűjtés kezdete (2000. január) a legalacsonyabb érték.

Az unió statisztikai hivatalának becslése szerint 2020 első hónapjában 14,086 millió fő keresett aktívan munkát az EU tagállamaiban, 16 ezerrel többen, mint 2019 decemberében, de 746 ezerrel kevesebben, mint 2019 januárjában.

A legalacsonyabb, 2,0 százalékos munkanélküliséget Csehországban regisztrálták januárban, Lengyelországban 2,9, Hollandiában 3,0, Németországban 3,2, Magyarországon (decemberi adat) 3,4 százalékos volt a ráta.

A munkanélküliek aránya a legmagasabb Görögországban (16,5 százalék, 2019. novemberi adat) és Spanyolországban (13,7 százalék) volt.

A 25 évnél fiatalabbak közül januárban 2,719 millióan kerestek munkát, 110 ezerrel kevesebben, mint egy évvel korábban. Ebben a korosztályban is Csehországban volt a legalacsonyabb a munkanélküliek aránya (5,3 százalék), a másik véglet a 36,1 százalékos (novemberi) görög mutató.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS