Mibe kerül a hamisítás az EU-nak?

és lefoglalt hamisított áruk mennyisége. Mindez a normál és expressz postai szolgáltatások keretében kézbesített kis méretű csomagok jelentős számára vezethető vissza.

A feltartóztatott szállítmányok száma a 2017. évi 57 433-ról 2018-ban 69 354-re ugrott, ugyanakkor a lefoglalt árucikkek száma az előző évekhez képest összességében csökkent. 2018-ban közel 27 millió olyan terméket foglaltak le, amelyek szellemitulajdon-jogokat sértettek meg; ezek értéke kereskedelmi árakon számítva közel 740 millió euró.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „A vámtisztviselők EU-szerte már eddig is sikereket értek el az olyan hamisított áruk nyomon követésében és lefoglalásában, amelyek a fogyasztókra nézve gyakran veszélyesek. Munkájuk azonban még nehezebbé vált az online értékesítések révén az Unióba kerülő kis méretű csomagok számának növekedése miatt. Az egységes piac és a vámunió integritásának védelme ugyanolyan kiemelkedő fontosságú, mint a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítése a nemzetközi szállítói láncon belül. Továbbra is fokoznunk kell a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet.”

A lefoglalt árucikkek között kiemelkedő helyet foglal el a cigaretta, amely összesen 15 százalékot tett ki. Ezt követték a játékok (14 százalék), a csomagolóanyagok (9 százalék), a címkék, a cédulák és a matricák (9 százalék), valamint a ruházati cikkek (8 százalék). Az otthoni személyes használatra szánt termékek, mint például a testápoló cikkek, a gyógyszerek, a játékok és az elektromos háztartási cikkek az összes lefoglalt áru közel 37 százalék-át tették ki.

A szellemitulajdon-jogokat megsértő áruk fő származási országa továbbra is Kína. A hamisított alkoholtartalmú italok nagy része Észak-Makedóniából származott. Az egyéb italok, parfümök és kozmetikumok legfőbb forrása Törökország volt. Az uniós vámhatóságok nagy számban találtak Hongkongból (Kína) származó hamis órákat, mobiltelefonokat és tartozékokat, tintapatronokat és tonereket, CD-ket és DVD-ket, címkéket, cédulákat és matricákat. A számítástechnikai felszerelések fő forrása India, a cigarettáké Kambodzsa, a csomagolóanyagoké pedig Bosznia és Hercegovina volt.

50 év

Az elmúlt 50 év során a vámunió az egységes piac sarokkövévé nőtte ki magát: hozzájárul az uniós határok biztonságához és védi polgárainkat a tiltott és veszélyes áruktól, például a fegyverektől, a kábítószerektől és a hamisított termékektől.

A bizottság 2000 óta évente készít jelentést a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó vámhatósági intézkedésekről. A jelentésben foglalt adatokat a tagállamok vámigazgatási szervei bocsátják a bizottság rendelkezésére.

Az adatok értékes információkkal szolgálnak, amelyek felhasználhatók a szellemitulajdon-jogok megsértésének elemzéséhez, és más intézmények, például az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és az OECD munkáját is segítik a gazdasági adatok kinyerésében és a hamisítók leggyakoribb útvonalainak feltérképezésében.

2017 novemberében a Bizottság átfogó intézkedéscsomagot fogadott el a szellemitajdon-jogok alkalmazásának és érvényesítésének további javítása, valamint a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem fokozása érdekében. Ezt 2018-ban egy új, a Tanács által most elfogadott uniós vámügyi cselekvési terv követte, amelynek célja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelem a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) megfigyelőközpontja egy további kiegészítő jelentést tett közzé, melynek címe: „Jelentés a szellemitulajdon-jogok uniós érvényesítéséről: eredmények az EU határain és a tagállamokban a 2013–2017-es időszakban”. Ez a jelentés – amely az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság adatain is alapul – a belső piacon a nemzeti végrehajtó hatóságok által végzett feltartóztatásokra vonatkozó adatokkal egészíti ki azt a jelentést, amely az elmúlt évekbeli vámhatósági visszatartások során tapasztalt tendenciákról szól.

Egy korábbi tanulmányból az is kiderül, hogy a hamisított áruk miatt az uniós vállalkozások közvetlen értékesítési vesztesége évente 56 milliárd eurót tesz ki, ami közel 468 000 munkahely elvesztésének felel meg. A többi ágazatra átgyűrűző hatások miatt a teljes értékesítési veszteség 92 milliárd euróra becsülhető.

• A teljes jelentés itt olvasható.
• A tájékoztató itt található.
• Az EUIPO jelentése a szellemitulajdon-jogok uniós érvényesítéséről – „Eredmények az EU határain és a tagállamokban a 2013–2017-es időszakban” – itt érhető el.