Mibe kerül a hamisítás az EU-nak?

2019. 09. 19., 17:01

2018-ban közel 740 millió euró értékű hamisított és potenciálisan veszélyes árut tartóztattak fel az uniós vámhatóságok.

és lefoglalt hamisított áruk mennyisége. Mindez a normál és expressz postai szolgáltatások keretében kézbesített kis méretű csomagok jelentős számára vezethető vissza.

A feltartóztatott szállítmányok száma a 2017. évi 57 433-ról 2018-ban 69 354-re ugrott, ugyanakkor a lefoglalt árucikkek száma az előző évekhez képest összességében csökkent. 2018-ban közel 27 millió olyan terméket foglaltak le, amelyek szellemitulajdon-jogokat sértettek meg; ezek értéke kereskedelmi árakon számítva közel 740 millió euró.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „A vámtisztviselők EU-szerte már eddig is sikereket értek el az olyan hamisított áruk nyomon követésében és lefoglalásában, amelyek a fogyasztókra nézve gyakran veszélyesek. Munkájuk azonban még nehezebbé vált az online értékesítések révén az Unióba kerülő kis méretű csomagok számának növekedése miatt. Az egységes piac és a vámunió integritásának védelme ugyanolyan kiemelkedő fontosságú, mint a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítése a nemzetközi szállítói láncon belül. Továbbra is fokoznunk kell a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet.

A lefoglalt árucikkek között kiemelkedő helyet foglal el a cigaretta, amely összesen 15 százalékot tett ki. Ezt követték a játékok (14 százalék), a csomagolóanyagok (9 százalék), a címkék, a cédulák és a matricák (9 százalék), valamint a ruházati cikkek (8 százalék). Az otthoni személyes használatra szánt termékek, mint például a testápoló cikkek, a gyógyszerek, a játékok és az elektromos háztartási cikkek az összes lefoglalt áru közel 37 százalék-át tették ki.

A szellemitulajdon-jogokat megsértő áruk fő származási országa továbbra is Kína. A hamisított alkoholtartalmú italok nagy része Észak-Makedóniából származott. Az egyéb italok, parfümök és kozmetikumok legfőbb forrása Törökország volt. Az uniós vámhatóságok nagy számban találtak Hongkongból (Kína) származó hamis órákat, mobiltelefonokat és tartozékokat, tintapatronokat és tonereket, CD-ket és DVD-ket, címkéket, cédulákat és matricákat. A számítástechnikai felszerelések fő forrása India, a cigarettáké Kambodzsa, a csomagolóanyagoké pedig Bosznia és Hercegovina volt.

50 év

Az elmúlt 50 év során a vámunió az egységes piac sarokkövévé nőtte ki magát: hozzájárul az uniós határok biztonságához és védi polgárainkat a tiltott és veszélyes áruktól, például a fegyverektől, a kábítószerektől és a hamisított termékektől.

A bizottság 2000 óta évente készít jelentést a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó vámhatósági intézkedésekről. A jelentésben foglalt adatokat a tagállamok vámigazgatási szervei bocsátják a bizottság rendelkezésére.

Az adatok értékes információkkal szolgálnak, amelyek felhasználhatók a szellemitulajdon-jogok megsértésének elemzéséhez, és más intézmények, például az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és az OECD munkáját is segítik a gazdasági adatok kinyerésében és a hamisítók leggyakoribb útvonalainak feltérképezésében.

2017 novemberében a Bizottság átfogó intézkedéscsomagot fogadott el a szellemitajdon-jogok alkalmazásának és érvényesítésének további javítása, valamint a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem fokozása érdekében. Ezt 2018-ban egy új, a Tanács által most elfogadott uniós vámügyi cselekvési terv követte, amelynek célja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelem a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) megfigyelőközpontja egy további kiegészítő jelentést tett közzé, melynek címe: „Jelentés a szellemitulajdon-jogok uniós érvényesítéséről: eredmények az EU határain és a tagállamokban a 2013–2017-es időszakban”. Ez a jelentés – amely az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság adatain is alapul – a belső piacon a nemzeti végrehajtó hatóságok által végzett feltartóztatásokra vonatkozó adatokkal egészíti ki azt a jelentést, amely az elmúlt évekbeli vámhatósági visszatartások során tapasztalt tendenciákról szól.

Egy korábbi tanulmányból az is kiderül, hogy a hamisított áruk miatt az uniós vállalkozások közvetlen értékesítési vesztesége évente 56 milliárd eurót tesz ki, ami közel 468 000 munkahely elvesztésének felel meg. A többi ágazatra átgyűrűző hatások miatt a teljes értékesítési veszteség 92 milliárd euróra becsülhető.

  • A teljes jelentés itt olvasható.
  • A tájékoztató itt található.
  • Az EUIPO jelentése a szellemitulajdon-jogok uniós érvényesítéséről – „Eredmények az EU határain és a tagállamokban a 2013–2017-es időszakban” – itt érhető el.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS