Mibe kerül a hamisítás az EU-nak?

2019. 09. 19., 17:01

2018-ban közel 740 millió euró értékű hamisított és potenciálisan veszélyes árut tartóztattak fel az uniós vámhatóságok.

és lefoglalt hamisított áruk mennyisége. Mindez a normál és expressz postai szolgáltatások keretében kézbesített kis méretű csomagok jelentős számára vezethető vissza.

A feltartóztatott szállítmányok száma a 2017. évi 57 433-ról 2018-ban 69 354-re ugrott, ugyanakkor a lefoglalt árucikkek száma az előző évekhez képest összességében csökkent. 2018-ban közel 27 millió olyan terméket foglaltak le, amelyek szellemitulajdon-jogokat sértettek meg; ezek értéke kereskedelmi árakon számítva közel 740 millió euró.

Pierre Moscovici, a gazdasági és pénzügyekért, valamint az adó- és vámügyért felelős biztos a következőket mondta: „A vámtisztviselők EU-szerte már eddig is sikereket értek el az olyan hamisított áruk nyomon követésében és lefoglalásában, amelyek a fogyasztókra nézve gyakran veszélyesek. Munkájuk azonban még nehezebbé vált az online értékesítések révén az Unióba kerülő kis méretű csomagok számának növekedése miatt. Az egységes piac és a vámunió integritásának védelme ugyanolyan kiemelkedő fontosságú, mint a szellemitulajdon-jogok hatékony érvényesítése a nemzetközi szállítói láncon belül. Továbbra is fokoznunk kell a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelmet.

A lefoglalt árucikkek között kiemelkedő helyet foglal el a cigaretta, amely összesen 15 százalékot tett ki. Ezt követték a játékok (14 százalék), a csomagolóanyagok (9 százalék), a címkék, a cédulák és a matricák (9 százalék), valamint a ruházati cikkek (8 százalék). Az otthoni személyes használatra szánt termékek, mint például a testápoló cikkek, a gyógyszerek, a játékok és az elektromos háztartási cikkek az összes lefoglalt áru közel 37 százalék-át tették ki.

A szellemitulajdon-jogokat megsértő áruk fő származási országa továbbra is Kína. A hamisított alkoholtartalmú italok nagy része Észak-Makedóniából származott. Az egyéb italok, parfümök és kozmetikumok legfőbb forrása Törökország volt. Az uniós vámhatóságok nagy számban találtak Hongkongból (Kína) származó hamis órákat, mobiltelefonokat és tartozékokat, tintapatronokat és tonereket, CD-ket és DVD-ket, címkéket, cédulákat és matricákat. A számítástechnikai felszerelések fő forrása India, a cigarettáké Kambodzsa, a csomagolóanyagoké pedig Bosznia és Hercegovina volt.

50 év

Az elmúlt 50 év során a vámunió az egységes piac sarokkövévé nőtte ki magát: hozzájárul az uniós határok biztonságához és védi polgárainkat a tiltott és veszélyes áruktól, például a fegyverektől, a kábítószerektől és a hamisított termékektől.

A bizottság 2000 óta évente készít jelentést a szellemitulajdon-jogok érvényesítését célzó vámhatósági intézkedésekről. A jelentésben foglalt adatokat a tagállamok vámigazgatási szervei bocsátják a bizottság rendelkezésére.

Az adatok értékes információkkal szolgálnak, amelyek felhasználhatók a szellemitulajdon-jogok megsértésének elemzéséhez, és más intézmények, például az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala és az OECD munkáját is segítik a gazdasági adatok kinyerésében és a hamisítók leggyakoribb útvonalainak feltérképezésében.

2017 novemberében a Bizottság átfogó intézkedéscsomagot fogadott el a szellemitajdon-jogok alkalmazásának és érvényesítésének további javítása, valamint a hamisítás és a kalózkodás elleni küzdelem fokozása érdekében. Ezt 2018-ban egy új, a Tanács által most elfogadott uniós vámügyi cselekvési terv követte, amelynek célja a szellemitulajdon-jogok megsértése elleni küzdelem a 2018 és 2022 közötti időszakra vonatkozóan.

Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) megfigyelőközpontja egy további kiegészítő jelentést tett közzé, melynek címe: „Jelentés a szellemitulajdon-jogok uniós érvényesítéséről: eredmények az EU határain és a tagállamokban a 2013–2017-es időszakban”. Ez a jelentés – amely az Adóügyi és Vámuniós Főigazgatóság adatain is alapul – a belső piacon a nemzeti végrehajtó hatóságok által végzett feltartóztatásokra vonatkozó adatokkal egészíti ki azt a jelentést, amely az elmúlt évekbeli vámhatósági visszatartások során tapasztalt tendenciákról szól.

Egy korábbi tanulmányból az is kiderül, hogy a hamisított áruk miatt az uniós vállalkozások közvetlen értékesítési vesztesége évente 56 milliárd eurót tesz ki, ami közel 468 000 munkahely elvesztésének felel meg. A többi ágazatra átgyűrűző hatások miatt a teljes értékesítési veszteség 92 milliárd euróra becsülhető.

  • A teljes jelentés itt olvasható.
  • A tájékoztató itt található.
  • Az EUIPO jelentése a szellemitulajdon-jogok uniós érvényesítéséről – „Eredmények az EU határain és a tagállamokban a 2013–2017-es időszakban” – itt érhető el.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.
Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

Már régóta túl sok olasz, ázsiai, fúziós és akármilyen szakácskönyv van a piacon, miközben a modern időknek és vásárlói igényeknek megfelelő, a magyar konyhát maximális szakmaisággal megközelítőből meg alig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS