„Méz-nagyhatalom” Magyarország az Európai Unióban

2019. 05. 20., 11:36

Az Európai Unió tagállamai 2018-ban összesen 452 millió euró értékben 208 000 tonna mézet importáltak unión kívüli országokból – tájékoztatott az Eurostat.

Az EU-n kívülről származó méz 29 százaléka, 60 000 tonna Németországba érkezett 2018-ban, az Egyesült Királyság ebben a rangsorban 45 000 tonnával (22 százalék) a második, majd Belgium (22 000 tonna, 11 százalék), Lengyelország (21 000 tonna, 10 százalék) és Spanyolország (17 000 tonna, 8 százalék) következik.

A legtöbb mézet az unió tagállamai Kínából importálják, ez 2018-ban 80 000 tonnát jelentett (a teljes unión kívülről érkező behozatal 39 százaléka), a második számú mézszállító Ukrajna volt (41 000 tonna, 20 százalék), majd Argentína (25 000 tonna, 12 százalék), Mexikó (21 000 tonna, 10 százalék) és Chile (8000 tonna, 4 százalék) következett.

Az unión belül Magyarország az első számú mézexportőr: 2018-ban a többi tagállamba összesen 20 ezer tonna magyar mézet szállítottak, ami az EU-n belüli forgalom 14 százaléka. Itt a további sorrend: Belgium (19 000 tonna), Spanyolország (18 000 tonna), Németország (16 000 tonna) és Lengyelország (15 000 tonna).

Az adatokat az uniós statisztikai hivatal a méhek világnapja (május 20.) alkalmából gyűjtötte csokorba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS