Magyarország az EU „bornagyhatalmai” között

2018. 11. 12., 16:01

2017-ben az Európai Unióban 14,6 milliárd liter bort értékesítettek; a legnagyobb bortermelő tagállamok sorában Magyarország a hatodik helyen végzett.

Az Eurostat adatai szerint (amelyek a portói- és a mustértékesítést is magukba foglalják) az EU elsőszámú bortermelője Spanyolország, majd Olaszország, Franciaország, Portugália, Németország és Magyarország következik.

2017-ben az EU tagállamai 21,9 milliárd euró értékben exportáltak bort, ebből 11,3 milliárd euró értékben (EU-n kívüli) „harmadik országba”. Az unión kívüli EU-export 32 százaléka az Egyesült Államokba érkezett, Kína 10, Svájc 9 százalékkal dobogós, majd Svájc (9 százalék), Kanada (8 százalék), Japán és Hongkong (mindkettő 7 százalék) következik.

Az uniós borexporttortából a legnagyobb szeletet Franciaország kapta (9,1 milliárd euró, a teljes EU-export 41 százaléka), megelőzve Olaszországot (6 milliárd euró, 2,7 százalék) és Spanyolországot (2,9 milliárd euró, 13 százalék).

A tagállamok összesen 12,9 milliárd euróért importáltak bort 2017-ben. Ennek az összegnek csupán ötöde került unión kívüli termelőkhöz: a harmadik országok közül az elsőszámú borszállító Chile (22 százalékos részesedéssel), de (viszonylag) sok bor érkezett az EU-ba Ausztráliából (17 százalék), az Egyesült Államokból (16 százalék), Új-Zélandból és Dél-Afrikából (mindkettő 14 százalék) is.

A tagállamok közül a két legnagyobb importőr az Egyesült Királyság, ahova 3,5 milliárd euró értékben érkeztek (onnan nézve) külhoni borok, és Németország, 2,6 milliárd eurós importtal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS