Magyar sajtkészítők tanultak Franciaországban

2018. 10. 29., 14:00

Gyakorlatorientált franciaországi tanulmányúton vett részt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szervezésében 12 magyar kecsketej- és juhtejtermelő, illetve -feldolgozó. A szakemberek a gyártástechnológia mellett a termelői összefogásról is hasznosítható tapasztalatokat szereztek.

A kiskérődző ágazat egyik kitörési pontja a tejtermelés növelése, valamint a minél magasabb feldolgozási fokú, magas hozzáadott értékű termékek előállítása. Ennek eredményeként növekedhet a hazai élelmiszeripari kapacitás, a foglalkoztatottság, a versenyképesség és a fogyasztás.

A juhtejre és a kecsketejre, valamint az ezekből készített tejtermékekre a fogyasztói igény lényegesen nagyobb, mint amennyi ilyen terméket jelenleg az ágazat előállít.

A felvásárolt és feldolgozott juhtej mennyisége jelenleg mintegy 700 ezer liter, a feldolgozással elsősorban közepes és kisebb méretű előállítók foglalkoznak. A kecsketejtermelés becsült mennyisége 3-5 millió liter évente, de ebből mindössze 600 ezer liter tejet dolgoznak fel a tejüzemek.
Jellemző az ágazatra, hogy a fő bevételnek számító tejet és a saját készítésű tejterméket döntő hányadban a gazdálkodók közvetlenül értékesítik.

Sok specifikus információra, támogatásra van szükség ahhoz, hogy a gazdaságok nemzetközi viszonylatban is versenyképesebbé váljanak, minél több, jobb minőségű terméket állítsanak elő, és azokkal eljussanak a megfelelő piacokra.

Ezt szem előtt tartva a NAK egyik legfontosabb feladatának tartja, hogy tagjai sikerességét elősegítse, az ágazatban tevékenykedők képességeit, szakmai ismereteit is fejlesztve. Az Agrárkamara korábbi szakmai rendezvényeinek tapasztalatai is azt mutatták, hogy az élelmiszeripari vállalkozások és az őstermelők körében egyaránt  jelentős igény mutatkozik olyan gyakorlati, piacképes tudás megszerzésére, amely azonnal átültethető a mindennapi tevékenységükbe.

Ezért döntött az eddig jól bevált gyakorlatorientált programok folytatása mellett a NAK Élelmiszeripari Igazgatósága. Október 15-19. között tizenkét kecsketej- és juhtejtermelő illetve -feldolgozó kamarai tag utazhatott Franciaországba, a NAK által szervezett és részben a általa finanszírozott sajttechnológiai szakmai tanulmányútra.

A csoportban kézműves sajtkészítők, mezőgazdasági és élelmiszeripari családi vállalkozások és tejipari kisüzemek szakemberei vettek részt, hogy gazdagítsák ismereteiket a sajtkészítés területén. Erre bőven volt lehetőségük az egyik legismertebb francia mezőgazdasági iskolában, az ACTALIA képzőközpont carmejane-i mezőgazdasági technikumában működtettet manufakturális sajtműhelyben.

A program résztvevői üzemi gyártás közben sajátíthatták el a savas alvasztású friss „túró” sajtok és krémsajtok, valamint a kecsketejből kézműves technológiával előállított kékpenészes sajt gyártását, továbbá az úgynevezett TOME típusú félkemény sajt érlelt változatának juhtejből történő elkészítését.

A gyártástechnológiai ismeretek mellett lehetőség nyílt megismerni a francia farmgazdálkodók saját termelésű és előállítású termékeinek forgalmazására létrehozott szövetkezeti üzletek működését.

A résztvevők a kis családi farmgazdaságok integrációjáról is átfogó képet kaptak, mód volt egy családi farmon a tulajdonosokkal tapasztalatokat cserélni a saját alapanyag-termelésről és -feldolgozásról, valamint az értékesítésről.

Példaként ismertették, hogyan tudta a család uniós és állami támogatásból korszerűsíteni állattartó telepét, valamint megvalósítani a nyugdíjba vonuló gazda és fia közötti generációváltást.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS