Lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben júliusban

2019. 07. 31., 15:30

Tizenhét havi mélypontra lassult a fogyasztói árak emelkedésének üteme az euróövezetben júliusban.

Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) szerdán kiadott előzetes adatai szerint júliusban – az elemzői várakozásoknak megfelelően – 1,1 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves összevetésben, tavaly február óta a legkisebb mértékben. Júniusban még 1,3 százalékra, de tavaly júliusban 2,2 százalékra rúgott ez az ütem.

A gyakran változékony energiaárakat nem számolva 1,1 százalékkal, de az energia- és feldolgozatlan élelmiszerek árát nem számolva is 1,1 százalékkal nőttek a fogyasztói árak.

Az energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció éves összevetésben 0,9 százalék volt júliusban. Elemzők 1,0 százalékot vártak a júniusi 1,1 százalékos emelkedés után.

A pénzromlás ütemének lassulása valószínűleg tovább erősíti azokat a piaci várakozásokat, hogy az Európai Központi Bank lazítja monetáris politikáját a kormányzótanács szeptemberi ülésén.

Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az infláció középtávon 2 százalék alatt, ám ahhoz közeli értéken maradjon. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS