Három EU-tagállamban alacsonyabb a minimálbér, mint Magyarországon

2019. 02. 01., 11:46

A hatályos minimálbér az EU-tagállamok közül Bulgáriában a legalacsonyabb, Luxemburgban a legmagasabb, a magyar adat az előbbihez van közelebb.

Január 1-jén az EU 28 tagállama közül 22-ben volt nemzeti minimálbér, a hat kivétel: Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország – tájékoztatott friss jelentésében az Eurostat.

A bruttó minimálbér Bulgáriában a legalacsonyabb (286 euró), majd Lettország (430), Románia (446), Magyarország (464), Horvátország (506), Csehország (519), Szlovákia (520), Lengyelország (523), Észtország (540) és Litvánia (555) következik.

650 és 1050 euró között van a minimálbér öt tagállamban: Görögország (684), Portugália (700), Málta (762), Szlovénia (887) és Spanyolország (1050).

Innen egy 400 eurós ugrás következik: 1450 euró felett van a minimálbér az Egyesült Királyságban (1453), Franciaországban (1521), Németországban (1557), Belgiumban (1594), Hollandiában (1616), Írországban (1656) és Luxemburgban (2071).

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-10-13 22:05:00
Több mint 1500 milliárd forintnyi EU-forrás vált elérhetővé azzal, hogy az Európai Unió Tanácsa elfogadta a Bizottság javaslatát a jogállamisági feltételességi eljárás lezárásáról. Ezzel a döntéssel újra megnyílnak az Erasmus+ és a Horizont Európa programok a magyar diákok és kutatók előtt – tájékoztatott a kormány.
2026-10-13 16:40:00
Átlagosan 3,6 százalékkal emelkedett a lakásbiztosítások átlagdíja a harmadik negyedévben azt követően, hogy június 30-án lejárt a magyarországi biztosítók önkéntes kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy 2026. június 30-ig nem emelik a lakásbiztosítási termékeik alapdíjait – derül ki az Insura.hu frissen közzétett adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026. 10. 07., 17:00
epizód: 2026 / 19   |   hossz: 26:53
Magyar Péter kihirdette a kata adózás január 1-jétől várható változásait – benne az érintettek körének bővítésével –, és lényegében társadalmi vitára bocsátotta azokat. Nyári Zsolt okleveles adószakértő ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az eddig nyilvánosságra került adatok alapján kik járnak jól vagy rosszul az érkező módosításokkal, illetve azt is, hogy mely kritikus pontok kerülnek helyre, többek között a szolgálati idővel kapcsolatban, ami a jelenlegi kata talán legnagyobb hátránya. A K-X Consulting partnere a vagyonadó kapcsán szintén kifejtette, mennyiben lesz igazságos és hogyan lehet betartatni. Ehhez értékes külföldi példákból is szemezgetett a beszélgetésben.
Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS