Építőipar: a magyar adat a leggyengébb az EU-ban

2020. 09. 17., 17:05

A júniusi mínusz 4,4 százalék után júliusban 3,9 százalékkal csökkent éves összevetésben az építőipari termelés volumene az Európai Unióban.

Uniós szinten mindkét építményfőcsoportban visszaesett a termelés: az épületeké 4,2 százalékkal, az egyéb építményeké 0,4 százalékkal.

Az Eurostatot tájékoztató tagállamok közül csupán Románia (12,2 százalék) és Finnország (2,5 százalék) számolt be növekedésről.

A legnagyobb mértékű, 21,0 százalékos éves visszaesést a magyarországi építőipar szenvedte el júliusban, Szlovákiában 15,4 Lengyelországban 11,0 százalékkal csökkent a termelés.

ÉVOSZ: az építőipari rendelések további csökkenése komolyan kihathat 2021-re is

Ha tovább csökkennek az építőipari megrendelések, az komolyan kihathat 2021-re is – mondta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke csütörtökön az M1 aktuális csatornán.

Koji László hozzátette: a szakszövetség reménykedik a rendelések növekedésében, mivel a kormány 2020 első félévében olyan beruházási támogatásokról intézkedett, amelyek elvileg szeptemberben, októberben az építőipar rendeléseiben is megjelenhetnek.

Mint mondta, az építőipar rendelésállománya már 2019 végén elkezdett csökkenni. Véget ért egy beruházási hullám, amelyre az amúgy is megtorpanást jelentő uniós és az önkormányzati választások is rásegítettek – fűzte hozzá. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS