Az Európai Unióban élő nyugdíjasok 14 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, Magyarországon ez az arány „mindössze” 9 százalék – tájékoztatott az Eurostat.
Az uniós statisztikai hivatal rendelkezésére álló legfrissebb (2017-es) adatok szerint a szegénység kockázatának kitett nyugdíjasok aránya a tagállamok többségében 10 és 25 százalék közé esik. Az uniós átlag 2013-ban még 12,6 volt, azóta folyamatosan emelkedik.
Az uniós meghatározás szerint a „szegénység kockázatának” azok az emberek vannak kitéve, akik olyan háztartásban élnek, amelynek ekvivalens összjövedelme nem éri el a háztartásokra számított nemzeti ekvivalens mediánjövedelem 60 százalékát. A mutató tehát relatív, azaz nem az egyén abszolút jövedelmi helyzetéről ad képet, hanem azt mutatja, hogy az adott személy a társadalom többi tagjához képest mennyi jövedelemmel rendelkezik. (Magyarországon a KSH adatai szerint 2017-ben az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan az „éves szegénységi küszöb" 1 006 249 forint volt.)
A 2017-es adatok szerint a nyugdíjasok több mint 30 százalékát négy tagállamban fenyegeti a szegénység: Észtországban (46 százalék), Lettországban (44 százalék), Litvániában (37 százalék) és Bulgáriában (32 százalék). A legalacsonyabb, 7 százalékos mutatóval Franciaország rendelkezik, a szegénység kockázata Szlovákiában a nyugdíjasok mindössze 8 százalékát, Dániában, Magyarországon és Luxemburgban pedig egyaránt 9 százalékát érinti.
A szegénység kockázata tekintetében a nyugdíjasok helyzete kedvezőbb, mint az „átlag európaiaké”: a teljes népességben a szóban forgó arány 2017-ben 17 százalék volt az EU-ban.
Az Eurostat részletes adatai itt érhetők el.
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.