Az Európai Unióban élő nyugdíjasok 14 százaléka van kitéve a szegénység kockázatának, Magyarországon ez az arány „mindössze” 9 százalék – tájékoztatott az Eurostat.
Az uniós statisztikai hivatal rendelkezésére álló legfrissebb (2017-es) adatok szerint a szegénység kockázatának kitett nyugdíjasok aránya a tagállamok többségében 10 és 25 százalék közé esik. Az uniós átlag 2013-ban még 12,6 volt, azóta folyamatosan emelkedik.
Az uniós meghatározás szerint a „szegénység kockázatának” azok az emberek vannak kitéve, akik olyan háztartásban élnek, amelynek ekvivalens összjövedelme nem éri el a háztartásokra számított nemzeti ekvivalens mediánjövedelem 60 százalékát. A mutató tehát relatív, azaz nem az egyén abszolút jövedelmi helyzetéről ad képet, hanem azt mutatja, hogy az adott személy a társadalom többi tagjához képest mennyi jövedelemmel rendelkezik. (Magyarországon a KSH adatai szerint 2017-ben az egyszemélyes háztartásokra vonatkozóan az „éves szegénységi küszöb" 1 006 249 forint volt.)
A 2017-es adatok szerint a nyugdíjasok több mint 30 százalékát négy tagállamban fenyegeti a szegénység: Észtországban (46 százalék), Lettországban (44 százalék), Litvániában (37 százalék) és Bulgáriában (32 százalék). A legalacsonyabb, 7 százalékos mutatóval Franciaország rendelkezik, a szegénység kockázata Szlovákiában a nyugdíjasok mindössze 8 százalékát, Dániában, Magyarországon és Luxemburgban pedig egyaránt 9 százalékát érinti.
A szegénység kockázata tekintetében a nyugdíjasok helyzete kedvezőbb, mint az „átlag európaiaké”: a teljes népességben a szóban forgó arány 2017-ben 17 százalék volt az EU-ban.
Az Eurostat részletes adatai itt érhetők el.
A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.
Lezárultak a Paks II. Atomerőmű résfalazási munkálatai. A terület előkészítése folytatódik, jelenleg a talajszilárdítást végzik az építési területen.