Mire jók a befektetési alapok?

Egy uniós irányelv már évek óta egy könnyített szabályozást tesz lehetővé a „küszöb alatti” kockázati tőkealap-kezelőkre és az általuk kezelt alapokra. Ezzel élve a jogalkotó januártól lazította azon alapkezelőkre vonatkozó működési szabályokat, amelyek által kezelt alapok nettó eszközértéke nem haladja meg a 100 millió euró küszöbértéket. Ezzel egyidőben az úgynevezett csoporton belüli alapkezelőkre – azaz azon alapkezelőkre, amelynek tulajdonosai és amelyek által kezelt alapok befektetői egy kör alá tartoznak – is enyhített szabályozás kerül bevezetésre. Ez utóbbi esetben ugyanis, az indokolás szerint, nem áll fenn külső befektetői érdeksérelem lehetősége és a rendszerszintű kockázat veszélye is alacsony.

Mivel lesz egyszerűbb és olcsóbb?

„A könnyített szabályozás lényege, hogy mind a „küszöb alatti”, mind pedig a csoporton belüli alapkezelők kikerülnek a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alól. Ezáltal kifejezetten csökkennek ezen alapkezelők és az általuk kezelt alapok adminisztrációs terhei” – ismerteti dr. Baráti Ákos ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda részéről.

Nem utolsósorban, a „küszöb alatti” és a csoporton belüli alapkezelők mentesülnek a felügyeleti díj megfizetése alól is. Márpedig ezen alapok fenntartása eddig nem volt olcsó mulatság, hiszen a felügyeleti díj – amely az alap portfóliójának nettó eszközértékéhez igazodik – az ilyen alapoknál akár kilenc számjegyű költségtételt is eredményezhetett.

De mégis mire jó?

Főtevékenységükön, azaz vagyonok diverzifikált formában való befektetésén túlmenően a befektetési alapok létrehozatala sok egyéb célt szolgálhat. Egyrészt az alapok társasági adó mentesek, ezért számos adózási cél elérésére alkalmasak lehetnek. Mivel például a befektetési alap bizonyos korlátokkal hitelt is nyújthat portfólió vállalkozásai részére, ezért a befektetési alapok adóhatékonyan tudnak csoportfinanszírozási célt szolgálni.

Érdemes azt is figyelembe venni, hogy befektetési jegy tartása több jogszabály alkalmazásában nem hoz létre közvetett tulajdonosi viszonyt a befektetési jegy tulajdonosa és az alap befektetései között, amely lehetőséget nyújt társaságcsoporton belüli ügyletek megtervezése tekintetében. Nem utolsósorban pedig egy átlagos társaság tulajdonosi szerkezete a cégnyilvántartásból könnyen kideríthető, míg például a magántőkealapok tulajdonosainak kiléte nem kerül kirakatba, sőt, a legutolsó pénzmosási szabályok szerint, a befektetési jegyek tulajdonosi még a végső tulajdonosi nyilvántartásban sem szerepelnek.

Nincs teljesen kolbászból a kerítés

Az, hogy egyes befektetési alapkezelők működtetése kikerült a felügyelet hatásköre alól, nem jelenti azonban azt, hogy ezen alapkezelők létrehozatalakor nem kellene továbbra is megfelelni a jogszabály szigorú tárgyi és személyi követelményeinek. Az alapkezelő létrehozatala ugyanis továbbra is hatósági eljáráson keresztül történik. „Az új szabályozásban továbbá számos részletkérdés is még homályos. Így, bár az MNB felügyelete a továbbiakban nem terjed ki az alapokra, nem tisztázott, hogy a hatóság mennyiben és hogyan tud a jövőben beavatkozni az alapkezelő esetleges jogellenes működése esetén” – hívja fel a figyelmet az ügyvéd.