A köztudatban a befektetési alapok egy komplex, kollektív, magas szakértelmet igénylő befektetési formaként élnek. Egy idén januártól hatályba lépett törvénymódosítás azonban befektetési alapok és alapkezelőik létrehozatalát egy lényegesen nagyobb kör számára lehetővé teszi. Márpedig ezek az alapok akár akvizíciós célokra, akár magánvagyonok tartására nagyon kedvező lehetőséget biztosíthatnak.
Egy uniós irányelv már évek óta egy könnyített szabályozást tesz lehetővé a „küszöb alatti” kockázati tőkealap-kezelőkre és az általuk kezelt alapokra. Ezzel élve a jogalkotó januártól lazította azon alapkezelőkre vonatkozó működési szabályokat, amelyek által kezelt alapok nettó eszközértéke nem haladja meg a 100 millió euró küszöbértéket. Ezzel egyidőben az úgynevezett csoporton belüli alapkezelőkre – azaz azon alapkezelőkre, amelynek tulajdonosai és amelyek által kezelt alapok befektetői egy kör alá tartoznak – is enyhített szabályozás kerül bevezetésre. Ez utóbbi esetben ugyanis, az indokolás szerint, nem áll fenn külső befektetői érdeksérelem lehetősége és a rendszerszintű kockázat veszélye is alacsony.
Mivel lesz egyszerűbb és olcsóbb?
„A könnyített szabályozás lényege, hogy mind a „küszöb alatti”, mind pedig a csoporton belüli alapkezelők kikerülnek a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alól. Ezáltal kifejezetten csökkennek ezen alapkezelők és az általuk kezelt alapok adminisztrációs terhei” – ismerteti dr. Baráti Ákos ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda részéről.
Nem utolsósorban, a „küszöb alatti” és a csoporton belüli alapkezelők mentesülnek a felügyeleti díj megfizetése alól is. Márpedig ezen alapok fenntartása eddig nem volt olcsó mulatság, hiszen a felügyeleti díj – amely az alap portfóliójának nettó eszközértékéhez igazodik – az ilyen alapoknál akár kilenc számjegyű költségtételt is eredményezhetett.
De mégis mire jó?
Főtevékenységükön, azaz vagyonok diverzifikált formában való befektetésén túlmenően a befektetési alapok létrehozatala sok egyéb célt szolgálhat. Egyrészt az alapok társasági adó mentesek, ezért számos adózási cél elérésére alkalmasak lehetnek. Mivel például a befektetési alap bizonyos korlátokkal hitelt is nyújthat portfólió vállalkozásai részére, ezért a befektetési alapok adóhatékonyan tudnak csoportfinanszírozási célt szolgálni.
Érdemes azt is figyelembe venni, hogy befektetési jegy tartása több jogszabály alkalmazásában nem hoz létre közvetett tulajdonosi viszonyt a befektetési jegy tulajdonosa és az alap befektetései között, amely lehetőséget nyújt társaságcsoporton belüli ügyletek megtervezése tekintetében. Nem utolsósorban pedig egy átlagos társaság tulajdonosi szerkezete a cégnyilvántartásból könnyen kideríthető, míg például a magántőkealapok tulajdonosainak kiléte nem kerül kirakatba, sőt, a legutolsó pénzmosási szabályok szerint, a befektetési jegyek tulajdonosi még a végső tulajdonosi nyilvántartásban sem szerepelnek.
Nincs teljesen kolbászból a kerítés
Az, hogy egyes befektetési alapkezelők működtetése kikerült a felügyelet hatásköre alól, nem jelenti azonban azt, hogy ezen alapkezelők létrehozatalakor nem kellene továbbra is megfelelni a jogszabály szigorú tárgyi és személyi követelményeinek. Az alapkezelő létrehozatala ugyanis továbbra is hatósági eljáráson keresztül történik. „Az új szabályozásban továbbá számos részletkérdés is még homályos. Így, bár az MNB felügyelete a továbbiakban nem terjed ki az alapokra, nem tisztázott, hogy a hatóság mennyiben és hogyan tud a jövőben beavatkozni az alapkezelő esetleges jogellenes működése esetén” – hívja fel a figyelmet az ügyvéd.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.