Mennyibe kerül egy új iroda kialakítása?

2021. 11. 16., 15:39

Egy sztenderd és egy luxusiroda kiépítési költsége 27 százalékkal drágább, mint két évvel ezelőtt. A legfontosabb költségelemeket a CBRE tekintette át.

Míg egy sztenderd iroda kialakítása négyzetméterenként 586 eurót igényel, egy prémium helyiség esetén 836 eurós, luxusiroda esetében pedig 1268 eurós költségvonzattal érdemes kalkulálni, amit a nem beépülő költségek tovább növelnek – derül ki a CBRE útmutatójából. A világ legnagyobb kereskedelmi ingatlan- és befektetési vállalata 2021-ben is publikálta a magyar piacra fókuszáló Fit-Out Cost Guide kiadványát, melyből az új irodák költségein felül az építési projektek megfelelő ütemezésével, valamint az új munkahelyi és munkavégzési trendekkel kapcsolatos legfontosabb szempontokat is részletesen ismerteti.

Új munkahelyi és munkavégzési trendek a világjárványt követően

A járvány jelentősen átformálta a dolgozók hozzáállását a munkához, a vállalatok ebből kifolyólag folyamatosan keresik a lehetőségeket, hogy a tapasztalatokból kiindulva javítsák a munkavállalói élményt, és csökkentsék a vállalat ökológiai lábnyomát. Új munkahelyi stratégia kialakítása esetén az alábbi fontos szempontokat szükséges figyelembe venni: a munkavégzés helye, az irodai tér kialakítása, és a változtatások szükségességének reális mérlegelése. Az elmúlt évben számos cég tapasztalta a rugalmas munkavégzés előnyeit: a nagyvállalatok 87 százaléka alkalmazza a hibrid modellt, melyben a munkavállalók megosztva dolgoznak az irodában és otthonukban.

A stratégia kialakításához azonban fontos olyan modellt választani, amely a dolgozók képességeinek, igényeinek és feladatainak egyaránt megfelel. A CBRE kutatásai alapján a munkavállalók szerint az irodai munka legfőbb előnye a személyes találkozás lehetősége, és fontos szempont, hogy a dolgozók otthonában nem feltétlenül áll rendelkezésre munkavégzés szempontjából ideális terület. Ebből kifolyólag az egyéni és a közös munkaterületek arányának helyes meghatározásához a munkáltatóknak fontos szem előtt tartaniuk a foglalkoztatottak igényeit és a különböző munkamódszereket.

Az új munkahelyi trendek hosszú távú hatásai egyelőre nem meghatározhatók, azonban a munkáltatók számos eszközhöz folyamodhatnak a kockázat minimalizálása érdekében: a hasonló profilú vállalatok által alkalmazott modellek vizsgálata, a munkavállalók igényeinek objektív felmérése és az alkalmazottak új munkakörnyezettel kapcsolatos képességeinek fejlesztése egyaránt hatékony módszerek, melyek segíthetnek a hosszú távú döntések kialakításában.

A sztenderd kialakítástól a luxuskategóriáig

A CBRE útmutatójában három iroda-kategória (sztenderd, prémium, luxus) kialakításának nélkülözhetetlen elemeit és azok költségeit foglalta össze. A kialakítás legdrágább elemei közé tartoznak az épületgépészeti munkák (ami kategóriától függően 180 és 290 euró közötti fajlagos költséggel jár) valamint az épületvillamossági és tűzjelző rendszer kialakítási munkák, ami mindhárom kategória esetében közel azonos (négyzetméterenként 121, 124, illetve 126 euró). A beépíthető eszközök kapcsán a legnagyobb eltérés a világítás esetében figyelhető meg: egy sztenderd iroda esetében mindössze 16 eurós, prémium irodák esetében 78 eurós, a luxuskategóriánál pedig akár 195 eurós is lehet a fajlagos költségvonzat.

A közepes tételek közé tartozik a festés és a falburkolás, az álmennyezet kialakítása, az üveg és mobil válaszfalak beépítése, az álpadló kialakítása (mely minden kategória esetén egységesen 80 euró), a padlóburkolás és a szőnyegezés költsége és az ügyfelek igényei által személyre szabott egyedi bútorasztalos munkákkal járó kiadás. A legkisebb költségvonzattal járó tételek az ajtók és a beltéri árnyékolók felszerelése, az organizációs és takarítási költségek, valamint a gipszkartonfalak kiépítése.

Az útmutató a kialakítási költségeken felül a bérlő specifikus kiadásokat és nem beépülő költségeket is részletezi: ide tartozik a mobil bútorok vásárlása, az audiovizuális, beléptető és IT hálózat kiépítési költségei (televíziók és kommunikációs eszközök), a tervezői és szakértői díjak. „Az alapkiadásokkal szemben a nem beépülő költségek esetén lényegesen nagyobb kihívást jelent definiálni a három kategóriát, mivel ezeket jobban befolyásolják az egyéni ügyféligények és preferenciák” – fejtette ki Harangi Barna László, a CBRE Magyarország társigazgatója és projektmenedzsment vezetője. A két évvel ezelőtti és az idei kiadványt összehasonlítva az látható, hogy 2019 óta a sztenderd és a luxuskategória esetén egyaránt 27 százalékkal nőttek a kialakítási költségek a nem beépülő kiadások tekintetében. „Általános tapasztalat, hogy a legnagyobb drágulás a nagyértékű eszközök kapcsán figyelhető meg, ezek közé tartoznak a gépészeti és elektronikai felszerelések és azok kialakítása.”

A projektek időzítése kulcsfontosságú a költségek pontos megtervezéséhez

A leginkább meghatározó változás a projektek időbeliségében mutatkozik meg: míg 2019-ben az előkészítési fázistól a használatba vételig 32 hét volt az irányadó ütemezési terv, 2021-ben már 50 hétre nőtt a teljes projekt időintervalluma, melyből mindössze átlagosan 12 hét a tipikus kivitelezési időszak. „Az új munkahelyi és munkavégzési trendeket figyelembe véve az ütemezés tekintetében ajánlott a korábbiaknál hosszabb előkészítési időszakokkal tervezni, és minél hamarabb elkezdeni a közös gondolkodást az általános stratégiáról és az ahhoz kapcsolódó specifikus tényezőkről: például mekkora létszámmal és alapterülettel tervez a bérlő, alkalmaz-e hibrid munkamodellt, illetve milyen épülettípust preferál – részletezte Harangi Barna László. – A stratégia meghatározása mellett a megfelelő épület, tervező és kivitelező kiválasztására, valamint a kiviteli és koncepciótervezésre is célszerű a korábbiaknál több időt fordítani annak érdekében, hogy a bérlők és az ügyfelek igényei és szempontjai maximálisan érvényesülhessenek és megfeleljenek az átalakuló munkakörnyezeti trendeknek.”

Az útmutató kapcsán fontos hozzátenni, hogy a CBRE a kialakítási költségeket átlagos, 1000 m2-es alapterületű irodák kapcsán becsülte meg 2021 harmadik negyedéves költségadatai alapján. Hosszútávú projektek, jelentősen nagyobb alapterületű irodák és speciális ügyféligények esetén a projektköltségek jelentősen eltérhetnek az útmutatóban szereplő értékektől. „Útmutatónk célja, hogy általános képet alkosson arról, hogy milyen kiadásokkal érdemes számolni a három leginkább jellemző irodatípus esetében. Természetesen vannak olyan igények és specifikációk, melyeket nehéz lenne a három kategória egyikébe sorolni. Az ilyen esetekben tanácsos szakemberhez fordulni, aki megfelelő tanácsot tud adni mind költség, mind időzítés kapcsán” – tette hozzá Harangi Barna László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024-03-04 15:10:44
Januárban nagyon felpörögtek a lakáshitelek, a babaváró támogatás viszont csúnyán visszaesett a megemelt hitelösszeg dacára. A személyi kölcsönök csúcsot döntöttek, a bankszámlák egyenlege viszont bezuhant. Egyre kisebb a különbség a lakossági hitel- és betétállomány között – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2024. 03. 04., 13:25
epizód: 2024 / 5   |   hossz: 25:08
A home office elterjedésével és a munkához való viszonyunk változásával átalakult a hozzáállásunk az öltözködéshez, pedig a „business look” törvényei állandók, ahogy a kapcsolatépítésben betöltött szerepe is. Frank Patrícia stylist, stílus- és színtanácsadó szerint bár a formális öltözködés megőrizte a jelentőségét jó néhány – például pénzügyi és jogi – területen, a kreatívabb üzletágakban mostanra inkább egyfajta laza elegancia érvényesül. Ebben az esetben sem mindegy viszont, hogy milyen hatást váltunk ki a potenciális partnerünkből vagy munkáltatónkból a kritikusan fontos első hét másodpercben. Nagy üzletek és karrierek torpanhatnak meg, egyébként jól betartható, csak éppen nem túl közismert megjelenési szabályok figyelmen kívül hagyása miatt. Te ne kövesd el ugyanezt a hibát – Frank Patrícia itt segít!
A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS