Valóban a magyar vállalkozások féktelen profitéhsége okozza a magas inflációt?

Valóban a magyar vállalkozások féktelen profitéhsége okozza a magas inflációt?
2023. 02. 15., 15:42

A profitinfláció rémének alaptalan emlegetése és hamis hangulatkeltés helyett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének az a válasza, hogy érdemes felelősen és szakmai alapon megvizsgálni a vállalkozások helyzetét, hogy helyes döntések születhessenek az infláció kezeléséhez, csökkentéséhez.

A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni.  Látni kell azt is, hogy a hazai cégek – a mikro-, kis- és középvállalkozások százezrei és a legtöbb közepes- és nagyvállalat – jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban sem a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott. Ami viszont nőtt Magyarországon, az a bruttó működési eredmény, ám ez a statisztikai adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitokról vagy tulajdonosaik hasznáról – fogalmaz Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

Magyarországon a bruttó működési eredmény és vegyes jövedelem (BME) a legfrissebb, 2022 harmadik negyedévre vonatkozó adatok alapján közel 34 százalékot emelkedett 2021 azonos időszakához képest, ami duplája az EU átlagnak és a legmagasabb az európai közösségben. Hiba lenne ezt az adatot csupán úgy értelmezni, hogy a magyarországi vállalkozások profitjuk mértéktelen hízlalása érdekében emelték volna a „szükségesnél” nagyobb mértékben az árakat, ezzel szükségtelenül fűtve az inflációt. Az alábbiakban erre kíván választ adni a VOSZ, mert a szövetség meglátása szerint a vállalkozások nem okozói, sokkal inkább elszenvedői az infláció egészségtelenül magas alakulásának, viselkedésüket a túlélés, nem pedig valamiféle ördögi kapzsiság indokolja.

Felelős vállalati reakciók – a túlélés érdekében

Egy olyan időszakban, amikor ennyire gyors volt a hazai valuta gyengülése, és amikor a vállalatok azt látják, hogy a bizonytalan, súlyos kockázatokkal terhelt nemzetközi környezet és államháztartási szempontok miatt bármikor további elvonásokra kényszerülhet a kormány, teljesen észszerű döntés kihasználni a meglévő keresleti lehetőségeket és tartalékokat képezni.

Amikor év közben, meglepetés-szerűen változtat meg akár folyó évre vonatkozóan is adószabályokat és egyéb, a piacgazdaságtól merőben idegen adminisztratív előírásokat a kormány (például kiskereskedelmi különadó, majd annak év eleji növelése további 80 százalékkal, vagy a veszteséges „árstoppos” termékekre vonatkozó kötelező szigorított készletezési szabály) és a forintárfolyam is kiszámíthatatlanul ugrál, akkor nem lehet azon csodálkozni – sőt, a talpon maradás érdekében nem is várható el más felelős viselkedés – mint az, hogy a vállalkozások jellemzően emelik az áraikat.

A működés fenntartásánál fontos megjegyezni, hogy a KSH által kimutatott BME nem veszi figyelembe az értékcsökkenést (állóeszköz-felhasználást), így az eszközpótlás vállalati terheit sem.

Az adóteher csökkentette a vállalati eredményt

Alapvetően hamis az a megközelítés, hogy a szóban forgó BME mutató a vállalkozások profitját mutatná. A valóság az, hogy a BME azt jelzi, hogy adózás előtt mekkora érték marad a vállalati tulajdonosoknál. Az adók, így a termelési-, társasági- és a különadók is csökkentik a vállalati profitot. A pénzügyi műveletek eredményei, az amortizáció, illetve a vállalati adók sem jelennek meg a bruttó működési eredményben.

A vállalati adók 2021-ben mintegy 860 milliárd forint értékben terhelték a vállalatokat. Több adókulcs megnövekedett (különadók), illetve tavaly nyáron megjelent az extraprofitadó, továbbá az árszint is emelkedett, ezért ez az összeg 2022-ben akár duplázódhatott is. 2023-ban a kormány csak társasági adóból 35 százalékkal magasabb bevétellel számol, a gyógyszergyártók egy új adót kaptak 122,5 milliárd értékben, az energia ágazat 512 milliárddal fizethet többet.

Európabajnok élelmiszer-infláció és a bolti kiskereskedelem veszteségei

A VOSZ szakmai partnere az Egyensúly Intézet rámutatott arra, hogy a BME és a profit közötti eltérés attól függően nagyobb vagy kisebb, hogy mennyivel emelkedett az egyes ágazatok különadóterhe. Hiába emelkedtek az élelmiszerárak „az egekbe”, a kiskereskedelmi különadók elviszik az ágazat jövedelmét, itt ágazati szinten akár veszteséges is lehet a 2022.

A szakértők tényadatokon alapuló becslése szerint a szektor árbevétele (kiskereskedelmi forgalom) nagyjából 20 százalékkal emelkedett, ami ugyan infláció feletti (14,5), de ha megnézzük költségek változását, eltűnik a potenciális profit nagy része. Novemberig bezárólag a legnagyobb termékfőcsoportot adó élelmiszereknél bőven 30 százalék feletti volt a termelői árnövekedés, tehát ennyivel drágábban szállítottak be a boltoknak a termelők.

Az árfolyam a tavalyi év egészében nagyjából 10 százalékot gyengült 2021-hez képest, ez mind az élelmiszerek, mind a tartós termékek árát negatívan befolyásolta. A beszerzési költségek tehát a boltok esetében jórészt bőven 20 százalék feletti mértékben növekedhettek. Ha hozzávesszük a megemelkedett rezsi- és adóterheket, akkor a helyzet kifejezetten drámai: tavaly adóból 100 milliárddal többet fizethetett be az ágazat, mint 2021-ben, míg az idei befizetés elérheti a 250 milliárdot is (a kormányzat jelenleg 205 milliárddal számol).

A rezsiszámla növekménye ugyanebben az ágazatban 472 milliárdot tehetett ki („csak” háromszoros energia drágulással számolva), míg a megnövekedett benzinárak (78 százalékos növekmény!) miatt további 160 milliárdnyi többletkiadás keletkezhetett. A fenti, legfontosabb költségtételeken kívül sok esetben további kiadási tételek is érdemben növekedtek. Segítséget jelentett, de nem tudta ellensúlyozni a nehézségeket a kormányzat 8 milliárdos támogatási programja. Mindezek eredményeként 2022-ben több ezer boltbezárás indult el vagy zárult le, amely nyilvánvalóan nem lehet a kiemelkedő profitabilitás következménye.

Bázishatás – a gödör aljánál minden sokkal feljebb van!

A tehát nem profitként értelmezhető BME növekedésében jelentős szerepet játszik a „bázishatás”, vagyis az, hogy a viszonyítási időszakban (2021. év 3. negyedév) milyen volt a magyar növekedés. A COVID korlátozások nem egy időben kerültek feloldásra országonként, nálunk ez az időszak éppen egy gazdasági mélypontnak tekinthető, így BME növekedési szám már önmagában is téves következtetésre ad okot.

A másik befolyásoló tényező, hogy mennyire turizmus-vendéglátás-intenzívek a gazdaságok (mivel ezt az ágazatot érintette a legjobban a COVID), és e tekintetben Magyarország EU átlag felettinek számít. Mindezen hatások kiküszöbölésére indokolt nem éves változást figyelembe venni, hanem negyedévest (tehát a 2022. évi 3. negyedév növekedését a megelőző negyedévhez viszonyítva). Az Egyensúly Intézet elemzése szerint, ha így teszünk, akkor adatunkkal mindjárt visszacsúszunk az EU-ban az elsőről az 5. helyre – továbbra is a BME mutatót (és messze nem a profitot) tekintve.

Forintárfolyam

Mivel kis, nyitott gazdaságú ország vagyunk, a forint leértékelődése nagyon is számít az eredményben, főleg az iparban és szállításban. A forint nomináleffektív árfolyama (egyfajta súlyozott árfolyam) több, mint 12 százalékot zuhant a vizsgált időszakban. Ha euróban nézzük meg az eredmény adatot, akkor a forintban mért 33,7 százalékos érték helyett 17,2-öt kapunk, ami teljesen átlagos érték az EU-ban.

Ha a bázishatást kiküszöböljük, és a fenti, negyedéves alapon vett (2022. második és harmadik negyedévét összehasonlító) növekedést nézzük euróban, csak 3,2 százalékot kapunk Magyarországra, ami kisebb, mint az EU-s átlag. Tehát még alacsonyabb is az euróban mért működési eredmény-növekményünk, mint az EU-s átlag!

Azért is indokolt az euróban kifejezett értéket alapul venni, mert jellemzően az exportáló ágazatok BME mutatója növekedett gyorsabban, mint a 33,7 százalékos nemzeti átlag (ipar, szállítás-raktározás). A forintban elért, látszólag nagy eredményt tehát sok ágazatban az „automatikusan adódó” árfolyamnyereség okozta. A belföldi piacról „élő” ágazatok – bolti kiskereskedelem, szolgáltatások jelentős területei – egy ilyen inflációs környezetben nem részesülnek ebben a piaci „ajándékban”. Persze az export-érdekelt cégeknél sem valamiféle erkölcstelen nyerészkedés az áremelések indoka, egyes vélekedésekkel ellentétben.

Ágazati tények és eredmények

Közelebb kerülünk az igazsághoz, ha megvizsgáljuk, hogy milyen ágazati összetételből jött ki ez a forintban nagynak látszó 33,7 százalékos BME-növekedés a tavalyi harmadik negyedévben!

- A feldolgozóipar nélkül vett ipari ágazatok (bányászat, közművek) kiugró teljesítménye nem meglepő, azonban ennek nagy részét elvonják a különböző különadók (bányajáradék, energiaellátók különadója). Ezekben az ágazatokban meghatározó az állam szerepe.

- A szállítás-raktározás ágazat is kiemelkedő negyedévet zárt, azonban ezt is javarészt meg lehet magyarázni egyedi tényezőkkel. A gázolaj ára tavaly a harmadik negyedévben 80 százalékot emelkedett egy év alatt. Ezt a fuvarozó cégek áthárították az ügyfelekre, ami természetszerűleg beépül a fogyasztói árakba, azonban nem tekinthető semmilyen mértékben méltánytalannak. A fuvarozó cégek meghatározó része külföldre szállít, árbevételét devizában realizálja, erről korábban már szót ejtettünk. Ráadásul, miközben a belföldi fuvarozás 7 százalékkal csökkent, a nemzetközi fuvarok 3 százalékkal nőttek, így emelték az ágazat devizaeredményét. A légi fuvarozás is a szállítás-raktározás ágazat BME eredményébe tartozik, amelynek árbevétel növekedése éves alapon 124 százalékos volt, minegy 40 százalékban magyarázva a teljes szállítás-raktározás ág teljesítményét. Ez egyértelműen a COVID utáni visszapattanás hatása. Az árurakodás ágazat kiemelkedő, 126 százalékos árbevétel-növekedést ért el egy év alatt. Piaci információk alapján ez javarészt az ukrán gabona átrakodásoknak köszönhető, tehát itt megint csak egy egyedi hatásról beszélünk. Az átrakodás szakágazat kiugró eredményét jól mutatja, hogy az „ikertestvér” raktározás ágazat árbevétele csak 17 százalékkal emelkedett.

- A turizmus-vendéglátás esetében a légiforgalmi ágazathoz hasonlóan bázishatás járulhatott hozzá leginkább az eredményhez.

- A feldolgozóiparnál a növekmény többségét bázishatás és árfolyamhatás együtt magyarázza, továbbá a MOL orosz olajon elért – valóban rendkívüli – adózás előtti eredménye. Utóbbi nyilván nem a magyar kkv-k százezreit gazdagította, gondoljunk csak a kisbenzinkutak kálváriájára 2022. elejétől napjainkig.

- Az építőiparnál ki kell emelni, hogy az építőanyag költségindex is bőven 20 százalék felett alakult, így az ágazat ezt hárította át a vevőkre, megrendelőkre.

Összességében elmondható, hogy a fogyasztói árakra legközvetlenebbül hatást gyakorló ágazatok (kereskedelem, turizmus, vendéglátás, szállítás) adózás előtti kirívó eredménye megmagyarázható költségnövekménnyel, bázis hatással vagy egyedi tényezőkkel (például ukrán gabona) és ezekkel együtt már egyik ágazat teljesítménye sem kiugróan nagy az inflációhoz viszonyítva. 

Következtetések

Az adott gazdasági környezetben elvárt BME-arány nem változott a magyar vállalatoknál, azaz valójában semmiféle profitinflációként aposztrofálható hatás nem érvényesült. A 2022 harmadik negyedévi BME-ráta gyakorlatilag beleilleszkedik az elmúlt évek trendjébe és a magyar eredmény nem kirívó EU-s összehasonlításban sem. A vállalatok továbbra is arra törekedtek, hogy üzleti terveiket betartsák, ezzel gazdálkodásukat fenntartsák és a munkahelyeket megtartsák. 

A magyar infláció egészségtelenül magas, ezért közös munkával, összehangolt cselekvéssel minél előbb a fenntartható szintre kell csökkenteni. Az infláció elleni fellépésnek semmiképpen nem lehet eszköze az értékteremtő és az elosztható jövedelmeket létrehozó, a társadalmi költségeket finanszírozó, az embereknek munkát biztosító vállalkozások nehéz helyzetbe hozása, gyanúsítása, sokkal inkább a komoly és felelős szakmai párbeszéd!

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS