Tardos János: Magyar judósért is szoríthatunk a párizsi paralimpián

Tardos János: Magyar judósért is szoríthatunk a párizsi paralimpián
2024. 09. 02., 23:02

Izgalmas versenyeket vár Tardos János, az IBSA Judo elnöke, a Nemzetközi Judo Szövetség (IJF) sportbizottságának tagja, a 2024-es párizsi paralimpiai játékok technikai delegáltja.

A párizsi paralimpián szeptember 5-7. között rendezik meg a judo versenyeket. A Nemzetközi Paralimpiai Bizottság és a Nemzetközi Vakok Sportszövetsége (IBSA) megbízásából Tardos János (a VOSZ társelnöke) vezette a rendezvényt előkészítő csapatot – írja a judoinfo.hu.

„Biztos vagyok benne, hogy fantasztikus verseny lesz, ragyogó sportemberek lépnek majd tatamira. 43 ország 147 judósa lesz a francia fővárosban. Garantálhatom, hogy a látványra nem lesz majd panasz. A tokiói olimpia után fontos döntést hoztunk, létrehoztuk a vak (J1) és a gyengénlátó (J2) kategóriát. Már most láthatjuk a döntés hasznát, Párizsban a versenyzők több mint 51 százaléka indul a vak kategóriában” – mondja Tardos János.

A magyar induló, az Európa-bajnoki bronzérmes Burányi Flóra súlycsoportjának (J1, 57 kg) küzdelmeire az első versenynapon kerül sor.

A fotón Tardos János (balra) és Henk Plugge, az IBSA Judo bíró igazgatója.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS