Szoboravatással emlékezett Demján Sándorra a Masterplast

2020. 10. 15., 17:30

A Fejér megyei Sárszentmihályon október 15-én parkot neveztek el és szobrot avattak a két éve elhunyt nagyvállalkozó, a VOSZ örökös elnöke, Demján Sándor emlékére. Ehhez a településhez kötődik első önálló vezetői tevékenysége, a Gorsium ÁFÉSZ elnökeként. A helység kiemelkedő vállalkozása, a Masterplast csapata így tiszteleg az egykori „Főnök” életműve előtt.

Már Sárszentmihályon megmutatkozott az a teremtési vágy és képesség, az a gyakorlatias megvalósításra való törekvés, ami Demján Sándor egész munkásságát jellemezte – olvasható a Mesterplast honlapján.

Előrelátó, ötletdús, jövőt építő-tervező vezető, igazi vállalkozói látnok volt. A hőskor, a legendás évek meghatározó, jellegzetes, összetéveszthetetlen egyéniségeként messze megelőzte korát: a pénzteremtés újdonságával, gazdasági és politikai bátorságával.

Későbbi alkotói merészségéhez-tevékenységéhez fűződik a Pólus Center, a Westend City Center, a Művészetek Palotája, a Nemzeti Színház felépítése, illetve a Prima Primissima díj elindítása.

A szoboravatás kapcsán az ötletgazda, a Masterplast Nyrt. elnöke, Tibor Dávid kiemelte:

„Nekem ő testesíti meg a nagybetűs vállalkozót, aki bármilyen körülmények között és bármely korban virágzást képes elindítani mindazon területen, ahol felfokozott, magas szintű cselekvőképességgel alkot. Életútja méltó Széchenyi István, személyes példaképe örökségéhez. Demján Sándor lenyűgöző pályafutásának első önálló vezetői tisztsége Sárszentmihályhoz fűződik. Az egykori Gorsium ÁFÉSZ sikereinek pedig, reményeim szerint, méltó követője a Masterplast ezen a ma már rangosnak számító településen. Ezért határoztuk el, hogy az első igazán nagy Demján-alkotás helyszínén szoborral tisztelgünk emléke, munkássága előtt. Remélem, hogy a szellemisége sok mai vállalkozót ösztönöz majd korszakalkotó gondolatokra és azok eltökélt megvalósítására.”

A kultúra támogatására 2003-ban létrehozta a Prima Primissima Díjat, a Demján Sándor Alapítvány pedig több ezer nehéz helyzetben lévő diák, egyetemista ösztöndíját finanszírozta. A budapesti városfejlesztésében betöltött munkásságáért Demján Sándor 2003 óta Budapest Díszpolgára, a kultúráért, a rászorulók felkarolásának érdekében végzett munkája elismeréseként az Emberi
Méltóság kitüntetésben részesült, 2013-ban megkapta a Magyar Érdemrend nagykeresztjét.

(Fotó: Masterplast.hu)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS