Rezsicsökkentés csak mikrovállalkozásoknak!

2022. 06. 19., 10:35

A támogatás szűkülésére számítani lehetett – írja Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki szerint a vállalkozásokat az energiahatékonyság javításában és a megújuló forrásokra való átállásban is segíteni kell.

2022. június 17-én este megjelent a várva-várt jogszabály a vállalkozói rezsicsökkentés folytatásáról (217/2022. számú Kormányrendelet). Pozitívan értékelhető, hogy a kormányzat továbbra sem mond le arról, hogy a kibontakozó világgazdasági válság egyik legsúlyosabb csapásának, az energiaárak elszabadulásának pusztító hatásai lehetőleg ne azonnal és ne teljes egészében sújtsa a legkisebb vállalkozói kört. Ezen túlmenően azonban az történik, amire őszintén szólva számítani lehetett, hogy – a költségvetési és államháztartási szempontok ésszerű figyelembe vételével – a támogatás szűkülése következik az év második felében.

A támogatotti kör is kisebb lett és a támogatási mértékek is felső mennyiségi (felhasználási) korlátot kaptak:

– Kedvezményes áron elektromos áramhoz és földgázhoz 2022. augusztus 1-től 2022. év végéig csak a mikrovállalkozások juthatnak hozzá (tehát legfeljebb 10 foglalkoztatottal és éves nettó 2 millió eurós, azaz kb. 800 millió forint körüli árbevétellel/mérlegfőösszeggel rendelkező cégek), közülük is csak azok, amelyek eddig is jogosultak voltak az egyetemes szolgáltatásra. Tehát aki eddig kimaradt, az lemaradt!

– A kedvezményezett vállalkozások köre szűkült: elektromos áram esetén: továbbra is 10 fő foglalkoztatottig, de már „csak” 2 millió euró árbevételig lehet bent maradni. Eddig az elektromos áram esetén a tavaly decemberi (670/2021. /XII. 2./) Kormányrendelet szerint 4 milliárd Ft volt a bevételi határ (ez mai árfolyamon kb. 10 millió euró), tehát a nagyobb vállalkozások lemondhatnak a kedvezményről. Földgáz esetén eddig csak egy 20 köbméter/óra fogyasztási korlát volt a feltétel (a 69/2016 /XII. 29./ NFM rendelet szerint), tehát ha egy vállalkozás ezt teljesítette (ilyen fogyasztási hellyel, fogyasztásmérő órával rendelkezett), akkor igénybe vehette a kedvezményt. Most rájuk is vonatkozni fog a mikrovállalkozásokra jellemző – fent említett – alkalmazotti és árbevételi határ.

– Az új kkv-rezsivédelmi szabályba fogyasztási korlátozást is beépítettek: elektromos áram esetén 4606 kWh/év, földgáz esetén 1489 köbméter/év felhasználásig érvényes a rezsicsökkentett ár. Azok a kedvezményre jogosult mikrovállalkozások, amelyeknek a fogyasztása a fenti mértékeket meghaladja, nem esnek el a lehetőségtől, de a többlet fogyasztásra a piaci árat kell fizessék. Vagyis minél többet fogyaszt valamely vállalkozás a kedvezményes korlátot meghaladó mértéknél, annál nagyobb arányban sújtják a világpiaci árak, de a kedvezményes sáv megmarad. A megadott mennyiségi korlát az elektromos áram esetén 84 százalékkal magasabb, mint amennyit egy lakossági fogyasztó tavaly felhasznált: az átlagos éves lakossági fogyasztás 2021-ben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes szolgáltatói ügyfelei körében 2503 kWh/év/felhasználási hely volt. Gáz esetén már szorosabbnak tűnik az 1489 köbméteres mennyiségi határ, hiszen 2021-ben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. lakossági ügyfeleinek 1216 köbméter volt az átlagfogyasztása az egyetemes földgázszolgáltatásban.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tehát az új szabályok szerint kiesnek a kedvezményezetti körből, vagyis már nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, jelezniük kell a szolgáltatójuknak, különben súlyos árat fizethetnek: a jogosulatlan felhasználás esetén a jogviszony teljes időszakára az aktuális piaci ár kétszeresét, de legalább az egyetemes szolgáltatási ár ötszörösét! Érdemes tehát odafigyelni a jogosultsági feltételekre – amelyeket a szolgáltató bármikor ellenőrizhet – és bejelenteni a jogosultság elvesztését.

Azokkal a lakossági fogyasztókkal, akik a saját lakásukba jelentették be a vállalkozásuk székhelyét és eddig sem volt külön vállalkozói fogyasztásuk – vagyis csak lakossági áram- és földgáz-vásárlási szerződéssel rendelkeztek –, nem foglalkozik a rendelet. Ezek a vállalkozások tipikusan nem energiaigényes tevékenységet folytatnak (pl. egyéni tevékenység, irodai, szellemi munka) és az energiafelhasználás nem is választható el az egyén, a család fogyasztásától. Amíg fogyasztásuk lakossági szinten marad, semmiképpen nem indokolt a bevonásuk a vállalkozói szolgáltatási körbe és ez minden lakossági közszolgáltatásra igaz kell legyen! Azért, mert valaki a vállalkozása székhelyét a saját lakásába jelenti be, nem szabad, hogy elessen – esetleg egész családjával együtt – a lakossági rezsivédelemtől!

Felmerül a kérdés, hogy: „hogyan tovább”? Mi lesz a kkv-rezsicsökkentés lejárta után, 2023-ban? Mi lesz a kedvezményezetti körből kimaradó kisvállalkozásokkal, mi lesz a vállalkozások többségével a kibontakozó világgazdasági válságban? A lehetőség most is az előre menekülés lehet: növelni kell az energiahatékonyságot, csökkenteni a felhasznált energiát, átállni megújuló energiaforrásokra. Ehhez a gazdaságpolitika részéről kedvező forrásokat és finanszírozást kell nyújtani a vállalkozásoknak, hogy működésükkel az értéktöbblet előállítása megmaradjon, hogy minél több vállalkozó megmenekülhessen és átvészelhesse ezt a válságot is, megtartva munkavállalóit és biztosítva a családok boldogulását. Erre a segítségre – a kormányzattal folyó egyeztetések alapján – jó esélyt látunk.

Perlusz László
főtitkár
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 02. 07., 16:05
2026. januárban a magyarországi kutaknál a 95-ös benzin átlagára 555, a dízelüzemanyagé 570 forint volt, az előbbi 4, az utóbbi 3 forinttal alacsonyabb, mint a szomszédos országok átlagára – tájékoztatott a statisztikai hivatal. A „régiós átlagárnál” ugyanakkor 15, illetve 18 forinttal magasabb volt a magyarországi árszint.
2026. 02. 06., 17:25
Az országban működő nyolc regionális békéltető testület 2025-ben összesen 11 574 fogyasztói jogvitát zárt le sikeresen, 704-gyel többet, mint az előző évben. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által koordinált békéltető testületek ingyenesen vehetők igénybe, és az ország egész területén elérhető vitarendezési fórumok a fogyasztók és a vállalkozások között.
2026-02-05 14:15:00
A fizetések átlátható kommunikációja továbbra sem általános, és az uniós bértranszparencia-elvárásokra való felkészültség is vegyes képet mutat – derül ki a Manpower Magyarország „Fizetési és foglalkoztatási trendek” című, 2026 első félévére vonatkozó felméréséből.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A PwC friss Global Investor Survey kutatása szerint a befektetők a következő három évben egyértelműen a technológiát, különösen a mesterséges intelligenciát tartják a növekedés kulcsának. A többség a legvonzóbb beruházási területnek látja és százból több mint kilencven cég érzi úgy, hogy növelnie kell a technológiai átalakulásra fordított forrásokat. Az AI-tól növekvő termelékenységet és bevételt várnak, de az átláthatóság hiánya továbbra is kihívás. Polacsek Csaba PwC-partner ebben az epizódban kifejti, miért lenne indokolt a befektetői óvatosság a globális gazdasági kilátásokkal kapcsolatban, miközben jobb, ha mindenki kiemelt kockázatként kezeli a kiberfenyegetéseket, az inflációt és a geopolitikai feszültségeket. A szakértő szerint a tőkepiaci döntésekben egyre jobban felértékelődik a reziliencia mellett a fenntarthatóság is.
Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS