Rezsicsökkentés csak mikrovállalkozásoknak!

2022. 06. 19., 10:35

A támogatás szűkülésére számítani lehetett – írja Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, aki szerint a vállalkozásokat az energiahatékonyság javításában és a megújuló forrásokra való átállásban is segíteni kell.

2022. június 17-én este megjelent a várva-várt jogszabály a vállalkozói rezsicsökkentés folytatásáról (217/2022. számú Kormányrendelet). Pozitívan értékelhető, hogy a kormányzat továbbra sem mond le arról, hogy a kibontakozó világgazdasági válság egyik legsúlyosabb csapásának, az energiaárak elszabadulásának pusztító hatásai lehetőleg ne azonnal és ne teljes egészében sújtsa a legkisebb vállalkozói kört. Ezen túlmenően azonban az történik, amire őszintén szólva számítani lehetett, hogy – a költségvetési és államháztartási szempontok ésszerű figyelembe vételével – a támogatás szűkülése következik az év második felében.

A támogatotti kör is kisebb lett és a támogatási mértékek is felső mennyiségi (felhasználási) korlátot kaptak:

– Kedvezményes áron elektromos áramhoz és földgázhoz 2022. augusztus 1-től 2022. év végéig csak a mikrovállalkozások juthatnak hozzá (tehát legfeljebb 10 foglalkoztatottal és éves nettó 2 millió eurós, azaz kb. 800 millió forint körüli árbevétellel/mérlegfőösszeggel rendelkező cégek), közülük is csak azok, amelyek eddig is jogosultak voltak az egyetemes szolgáltatásra. Tehát aki eddig kimaradt, az lemaradt!

– A kedvezményezett vállalkozások köre szűkült: elektromos áram esetén: továbbra is 10 fő foglalkoztatottig, de már „csak” 2 millió euró árbevételig lehet bent maradni. Eddig az elektromos áram esetén a tavaly decemberi (670/2021. /XII. 2./) Kormányrendelet szerint 4 milliárd Ft volt a bevételi határ (ez mai árfolyamon kb. 10 millió euró), tehát a nagyobb vállalkozások lemondhatnak a kedvezményről. Földgáz esetén eddig csak egy 20 köbméter/óra fogyasztási korlát volt a feltétel (a 69/2016 /XII. 29./ NFM rendelet szerint), tehát ha egy vállalkozás ezt teljesítette (ilyen fogyasztási hellyel, fogyasztásmérő órával rendelkezett), akkor igénybe vehette a kedvezményt. Most rájuk is vonatkozni fog a mikrovállalkozásokra jellemző – fent említett – alkalmazotti és árbevételi határ.

– Az új kkv-rezsivédelmi szabályba fogyasztási korlátozást is beépítettek: elektromos áram esetén 4606 kWh/év, földgáz esetén 1489 köbméter/év felhasználásig érvényes a rezsicsökkentett ár. Azok a kedvezményre jogosult mikrovállalkozások, amelyeknek a fogyasztása a fenti mértékeket meghaladja, nem esnek el a lehetőségtől, de a többlet fogyasztásra a piaci árat kell fizessék. Vagyis minél többet fogyaszt valamely vállalkozás a kedvezményes korlátot meghaladó mértéknél, annál nagyobb arányban sújtják a világpiaci árak, de a kedvezményes sáv megmarad. A megadott mennyiségi korlát az elektromos áram esetén 84 százalékkal magasabb, mint amennyit egy lakossági fogyasztó tavaly felhasznált: az átlagos éves lakossági fogyasztás 2021-ben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. egyetemes szolgáltatói ügyfelei körében 2503 kWh/év/felhasználási hely volt. Gáz esetén már szorosabbnak tűnik az 1489 köbméteres mennyiségi határ, hiszen 2021-ben az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. lakossági ügyfeleinek 1216 köbméter volt az átlagfogyasztása az egyetemes földgázszolgáltatásban.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek tehát az új szabályok szerint kiesnek a kedvezményezetti körből, vagyis már nem jogosultak egyetemes szolgáltatásra, jelezniük kell a szolgáltatójuknak, különben súlyos árat fizethetnek: a jogosulatlan felhasználás esetén a jogviszony teljes időszakára az aktuális piaci ár kétszeresét, de legalább az egyetemes szolgáltatási ár ötszörösét! Érdemes tehát odafigyelni a jogosultsági feltételekre – amelyeket a szolgáltató bármikor ellenőrizhet – és bejelenteni a jogosultság elvesztését.

Azokkal a lakossági fogyasztókkal, akik a saját lakásukba jelentették be a vállalkozásuk székhelyét és eddig sem volt külön vállalkozói fogyasztásuk – vagyis csak lakossági áram- és földgáz-vásárlási szerződéssel rendelkeztek –, nem foglalkozik a rendelet. Ezek a vállalkozások tipikusan nem energiaigényes tevékenységet folytatnak (pl. egyéni tevékenység, irodai, szellemi munka) és az energiafelhasználás nem is választható el az egyén, a család fogyasztásától. Amíg fogyasztásuk lakossági szinten marad, semmiképpen nem indokolt a bevonásuk a vállalkozói szolgáltatási körbe és ez minden lakossági közszolgáltatásra igaz kell legyen! Azért, mert valaki a vállalkozása székhelyét a saját lakásába jelenti be, nem szabad, hogy elessen – esetleg egész családjával együtt – a lakossági rezsivédelemtől!

Felmerül a kérdés, hogy: „hogyan tovább”? Mi lesz a kkv-rezsicsökkentés lejárta után, 2023-ban? Mi lesz a kedvezményezetti körből kimaradó kisvállalkozásokkal, mi lesz a vállalkozások többségével a kibontakozó világgazdasági válságban? A lehetőség most is az előre menekülés lehet: növelni kell az energiahatékonyságot, csökkenteni a felhasznált energiát, átállni megújuló energiaforrásokra. Ehhez a gazdaságpolitika részéről kedvező forrásokat és finanszírozást kell nyújtani a vállalkozásoknak, hogy működésükkel az értéktöbblet előállítása megmaradjon, hogy minél több vállalkozó megmenekülhessen és átvészelhesse ezt a válságot is, megtartva munkavállalóit és biztosítva a családok boldogulását. Erre a segítségre – a kormányzattal folyó egyeztetések alapján – jó esélyt látunk.

Perlusz László
főtitkár
Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS