Perlusz László: Eddig jól működött a hatéves bérmegállapodás

Szerdahelyi Csaba  |  2020. 01. 30., 13:00

A bérköltségek robbanásszerű növekedésének elviseléséhez szükség volt a vállalkozások tartalékaira is – mondta az Üzletemnek adott interjúban Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint Magyarországon nincs szükség a minimálbér-számítás mechanizmusának módosítására.

– Az Európai Bizottság közvitát kezdeményezett a tagállamokban a minimálbér kiszámítási mechanizmusának egységesítésére. Miért van szükség a módosításra, ha úgysem lesz, mert nem is lehet, egységes minimálbér az EU-ban?

– Nincs szükség rá és nincs is napirenden a kiszámítási mechanizmus módosítása. Az esetleges félreértés abból fakadhat, hogy Magyarországon kétféle kötelező minimális bértétel került meghatározásra, amelyből a magasabbik – a középfokú (szak-) képzettséghez kötött garantált bérminimum, jelenleg havi bruttó 210.600 forint – több, mint háromszor annyi embert érint közvetlenül, mint a legkisebb adható bér – a tulajdonképpeni minimálbér --, amely jelenleg 161.000 forint.

– Magyarországon mi a minimálbér kiszámításának módja?

– A minimálbér alapvetően a munkaadók és munkavállalók (illetve azok reprezentatív érdekképviseletei) közötti tárgyalás eredményeként kerül meghatározásra, amelyben a kormányzat a „harmadik fél”, aki első sorban információkkal, hatásvizsgálatokkal segíti a megállapodás létrejöttét. A kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegének és hatályának megállapításánál – törvényi rendelkezés szerint is – figyelembe kell venni a nemzeti munkaerőpiac jellemzőit, a nemzetgazdaság helyzetét, az egyes nemzetgazdasági ágazatok és az egyes földrajzi területek munkaerő-piaci sajátosságait is. A minimális bértételek megállapításánál a tárgyaló felek így különösen figyelembe veszik a gazdasági növekedésre, inflációra és munkatermelékenységre vonatkozó adatokat is.

– Mi a VOSZ álláspontja a közvitával kapcsolatban?

– Az EU Bizottság által indított konzultáció arról szól, hogy miként lehet tisztességes minimálbért biztosítani az uniós munkavállalók számára. A 2020. január 14-i, brüsszeli közlemény ugyanakkor leszögezi, hogy a minimális bértételeket a nemzeti sajátosságok figyelembe vételével, az adott ország munkaadói és szakszervezetei közötti tárgyalás során kell meghatározni, és konkrétan kimondja, hogy nem az a cél, hogy az EU-ban minden munkavállaló számára ugyanaz a minimálbér összeg kerüljön bevezetésre! A Magyarországon követett – fent vázolt – metódus megfelel ezeknek az alapelveknek, és a tárgyaló feleknek az elmúlt években sikerült jelentős gazdasági növekedést és bérszínvonal-emelkedést biztosító szinten tartani a minimális bértételeket.

– Várható, hogy idén nyárra az EU bármilyen határozati javaslattal áll elő?

– Ez a konzultáció előrehaladásától függ.

– A minimálbér kérdésében más a munkáltatók és a munkavállalók érdeke. Európai szintű minimálbért aligha lehetne itthon kigazdálkodni, mert főleg a kkv-szektor kerülne bajba. Vagy már a 2020-as minimálbér miatt is sok vállalkozás szorult helyzetbe került?

– A munkáltatók és munkavállalók érdekei nem különböznek: ezek a hosszú távon stabil és fejlődő munkahelyek, valamint a megélhetést és gyarapodást biztosító munkabérek. Ez biztosítja egy fejlődő és gazdagodó ország, társadalom alapját, így a kormányzatnak is ez az érdeke. Az átgondoltan, közösen meghatározott bérfelzárkóztatást tartalmazó program – konkrétan a 2017-2022 évekre szóló hatéves bérmegállapodás – hozzájárul a fejlődéshez, hiszen ösztönzi a fejlesztéseket, amely a termelékenység javulásához vezet, ezzel a gazdaság versenyképessége nő. A bérmegállapodás első fele minden évben kétszámjegyű bérnövekményeket eredményezett, amelyet a feszessé váló munkaerőpiac (munkaerőkereslet) és a minimális bértételeknek a korábbi időszakban ismeretlen mértékű emelése is hajtott (2016-hoz képest 45 százalékkal nőtt a minimálbér és 63 százalékkal a garantált bérminimum). A kormányzat az adók csökkentésével segítette a folyamatot (például a szociális hozzájárulási adó évről-évre jelentősen csökken). A gazdasági növekedés és a foglalkoztatás az elmúlt években rekord szinteket ért el, miközben az infláció mérsékelt maradt. Mindez reálbérnövekedést, fogyasztás-bővülést eredményezett. Vállalkozói oldalról – különös tekintettel a többszázezer mikro- és kisvállalkozásra – nehéz követni ezt a folyamatot, mivel a termelékenység ebben a körben jelentősen elmarad a nagyobb vállalatok versenyképességétől.

A bérköltségek robbanásszerű növekedésének elviseléséhez szükség volt a vállalkozások tartalékaira is. Azt tapasztaljuk, hogy évről évre csökken a vállalkozások száma, hiszen a versenyt nem mindenki tudja állni. Mégis elmondható, hogy a 2 százalék körüli csökkenési mérték nem jelentett tömeges csődöket és a munkaerőpiac is magas foglalkoztatási számokat mutat. A keresetek – a reálkeresetek is! – tehát jelentősen nőttek, a piac „fehéredett”, vagyis a tapasztalatok alapján a hatéves bérmegállapodás eddig jól működött.

De arra fokozottan figyelni kell, hogy a bérszínvonal hosszabb távon és jelentősen nem szakadhat el a termelékenységtől! Ha a bérek jobban növekednének a termelékenység növekedésénél, az forrásokat vonna el a fejlesztésektől (beruházásoktól), a működési költségektől (amortizáció pótlásától) és mindez a munkaadó (gazdálkodó szervezet) technológiai leszakadásához, piaci helyzetének romlásához, veszteségessé válásához és végül megszűnéséhez vezethet. Ezzel a munkavállalók is elvesztenék a munkájukat és a kormányzat is lemondhatna az adó- és járulékbevételekről. A talpon maradó vállalkozások számára az egyre drágább élőmunka költségével szemben egyre olcsóbbá válik a technológiai fejlesztés ráfordítás igénye, vagyis a cégeknek egyre jobban „megérné” a túl költséges munkaerőt kiváltani. Ez már nem csak a magyar kkv-t, de minden magyarországi céget érintené!

Mindebből az látható, hogy egy egyensúlyi, fenntartható bérszínvonal-emelés a közös érdek, míg az indokolatlan, kötelezően előírt bérköltség-emelés minden félnek – de első sorban éppen a munkavállalóknak – nagyon komoly gondot okozhat.

– Meddig lesz szükség a minimálbér „intézményére”? Már ma is lasszóval kell fogni a munkaerőt, a piac pedig eleve szabályozza, hogy milyen jövedelmeket kell(ene) biztosítani a munkavállalóknak.

– A minimálbérrel közvetlenül érintett munkavállalók száma évről évre csökken, jelenleg mintegy 250 ezer főt jelent, a garantált bérminimumot keresők tábora ezzel szemben – az ebben a körben is tapasztalható csökkenés ellenére – 800 ezres. A minimálbérhez kötött szociális juttatások és közszféra bértételek is azt indokolják, hogy rendkívül körültekintően kell a rendszerhez közelíteni, átgondolva minden változtatást, különös tekintettel a rendszerszintű módosításokra.

Ahogy a fentiekben is kifejtettem, a minimális bértételek helyesen meghatározott szintje segíti a gazdaság fejlődését, ösztönzi a vállalkozásokat (különösen a mikro- és kisvállalkozói szektort) a termelékenység fejlesztésére, ezzel versenyképességük növelésére. Ugyanez igaz a munkavállalókra is, gondoljunk csak a digitális kompetencia vagy a nyelvtanulás fontosságára. Nem hagyhatjuk magukra a magyar kisvállalkozókat, ahogy a magyar munkavállalókat sem, még akkor sem, ha kevésbé versenyképes területen (földrajzi vagy gazdasági ágazati) működnek! Esélyt (időt) kell adni a felzárkózásra, amely a fejlődést, annak ösztönzését jelenti!

Másrészről védeni kell a kevésbé versenyképes területeken dolgozókat is, hogy a hátrányosabb kistérségek ne üresedjenek ki, a falvak ne néptelenedjenek el és a népesség területi megoszlása egészségesebb formát öltsön. A felzárkózáshoz, az organikus fejlődéshez tehát idő kell, a termelékenységet nem lehet egyik pillanatról a másikra importálni! A tudás-transzfer, amelyet országunk európai- és világpiaci beágyazottsága és a Magyarországon jelen lévő nagyvállalkozások biztosítanak, elengedhetetlen az ország fejlődéséhez, de védeni kell a magyar vállalkozót is, hogy legyen lehetősége felzárkózni a világpiachoz. És ha a magyar vállalkozói tömegeket védjük, azzal védjük az itt dolgozó milliók érdekeit is, hogy munkájuk megmaradjon és fokozatosan fejleszthessék tudásukat és kompetenciáikat, anyagilag gyarapodjanak, gazdagodjanak.

Ez támogatja a belső fogyasztást és a gazdaság növekedését – helyi és országos szinten is –, amely a kormányzatnak is elemi érdeke, hiszen így jön létre a társadalmi feladatok és fejlődés fedezete, a munkaadók és munkavállalók által befizetett adó- és járulék-forintokból. 

A piaci verseny tehát az alap, amely a gazdaság és társadalom fejlődését biztosítja, de a jól működő minimálbér-rendszert a gazdaság (európai- és világgazdaság) jelenlegi szakaszában feltétlenül szükségesnek tartom a kiegyensúlyozott fejlődés megvalósításához.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023-11-28 17:10:00
Lezárult a NAV KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00035 számú, „Adóügyi igazgatási eljárások egyszerűsítése, adminisztratív terhek csökkentése” elnevezésű kiemelt projektje, amelyben a hivatal 2018. és 2023. között több ütemben, összesen 9,331 milliárd forint vissza nem térítendő európai uniós támogatással és 5,317 milliárd forint saját forrással fejlesztette elektronikus szolgáltatásait.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.
2023. 10. 25., 09:33
epizód: 2023 / 16   |   hossz: 24:08
Az országos munkaerőhiány nagyon jól leszűkíthető adott gazdasági szegmensekre, és nem feltétlenül az elvándorlás okozza - mondta a BizniszPlusz podcastnak Somodi Bettina. A Beck and Partners nemzetközi HR tanácsadó cég üzletágvezetője szerint egy jó szabályozással a külföldi munkavállalók is szépen belesimulhatnának a rendszerbe, és kellenek, mert a nehéz fizikai munkahelyeket a magyarok már évek óta nem töltik be. A szakemberrel azt is megfejtettük, miért és milyen szempontok fontosak a ma már jóval bátrabban váltó munkaerőnek, különösen a fiataloknak.

  Rovathírek: GUSTO

A gamay a jelek szerint 129-szer izgalmasabb fajta a portugizinél, még akkor is, ha anno Merész Fülöp, Burgundia hercege hitvány fajtának titulálta és irtotta, mintha gyomnövény volna.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS