Perlusz László: 10 százalék körüli minimálbér-emelésre futná a vállalkozásoknak jövőre

2023. 08. 16., 10:07

A munkavállalói szervezeteket tömörítő LIGA Szakszervezetek szerint 2024-ben 15 százalékkal kellene emelni a minimálbért, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége viszont 10 százalék körüli emelkedést tart elfogadhatónak.

A szakszervezetek tavaly állapodtak meg a kormánnyal és a munkaadókkal arról, hogy idén a második félévben újabb bérfejlesztés jöhet, ha csökken a minimálbérek vásárlóértéke és a gazdaság elkerüli a recessziót – írja a Portfolio.hu.

Perlusz László, a VOSZ főtitkára nem tartja reálisnak az évközi emelést. 2024. január 1-jétől 10 százalékos minimálbér-emelést lát elviselhetőnek a munkáltatók részéről, a szakszervezet által javasolt 15 százalékkal szemben.

Akár az évközi emelésről is hajlandóak lemondani, ha cserébe a munkáltatók jelentősebb emelést hajtanak végre jövőre – mondta Mészáros Melinda, a Liga elnöke, ezt az álláspontot fogják képviselni a két hét múlva kezdődő bértárgyalásokon.

A minimálbér idén 16 százalékkal, a garantált bérminimum 14 százalékkal nőtt. A KSH adatai szerint az infláció januárban 25,7, júliusban 17,6 százalék volt.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS