Nem mindennapi körülmények között is lehetséges a kiemelkedő teljesítmény

Nem mindennapi körülmények között is lehetséges a kiemelkedő teljesítmény
2022. 03. 03., 18:44

A világjárvány és a Magyarország közelében folyó háború árnyékában az együttműködés fontosságát emelték ki a 22. alkalommal megrendezett Vállalkozók Napja rendezvény felszólalói, Eppel János VOSZ-elnök és Varga Mihály pénzügyminiszter. A rendezvényen hetvenöt vállalkozó vehetett át díjat kiemelkedő munkája elismeréseképpen.

Rendhagyó időben és rendhagyó módon kerül megrendezésre a XXII. Vállalkozók Napja rendezvénye, amely alkalmat ad arra, hogy köszöntsék a magyarországi vállalkozókat és kitüntessék a legkiválóbbakat a kiválók között – emelte ki a Müpában megrendezett eseményen Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke. A szakember emlékeztette a résztvevőket, köztük a díszvendégként jelenlevő Demján Sándornét, hogy a szokásos december elejei időpontban a járványhelyzet nem tette lehetővé a rendezvény megtartását, de most is egy világjárvány és a szomszédunkban dúló háború árnyékában gyűltek össze.

Az októberben lezajlott tisztújítás után az elnök az elmúlt öt évet értékelve úgy fogalmazott: rendkívüli időszakon van túl a szervezet. 2016-2017 az intenzív szakmai munkáról szólt, amelynek során a kormánnyal, az MKIK-val, az MGYOSZ-szal és a szakszervezetekkel együttműködve tudtak elérni olyan eredményeket, amelyekre büszkék lehetnek, annál is inkább, mivel szakértői munkájuk, a képviselt vállalkozók kérései, javaslatai is bekerültek ezekbe. A 2018-as események között Eppel János a VOSZ-t húsz éven át formáló Demján Sándor haláláról emlékezett meg, kiemelve: az üzletember küldetését, az általa képviselt értékeket ma is meghatározónak tartják. Az újabb csapást a 2020-as év hozta el – folytatta, utalva a világjárványra, amely – mint fogalmazott – olyan kihívásokat állított az egész világ elé, amelyekre nem volt kész recept és megoldás, de komoly összefogással, együttműködéssel, intenzív párbeszéddel sikerült nem csak a munkahelyek megőrzése, de még több álláshely megteremtése. A válságkezelés lépéseiért köszönetet mondott a kormánynak is, amely többek között adócsökkentéssel, hitelgaranciával, hitelmoratóriummal gyorsan és hatékony módon segítette a nehéz helyzetben a vállalkozásokat. A lépések között kiemelte a Széchenyi Kártya Programot, amely a válság idején soha nem látott segítséget nyújtott sok tízezer vállalkozás számára. Hozzátette: az idén 20 éves program keretében több mint 500 ezer hiteligénylés történt már, a kibocsátott hitelek mennyisége pedig meghaladta a 4000 milliárd forintot. A Széchenyi Kártya Programhoz hasonló teljesítménynek nevezte a Prima Díj továbbvitelét, amelyben szintén komoly szerepet játszanak a megyei szervezetek.

A jövőről szólva Eppel János hangsúlyozta: jelenleg a stratégia kialakítása folyik, a május végére véglegesítendő program kulcselemei az érdekvédelem erősítése, a vállalkozók bevonásának segítése, illetve a vállalkozásfejlesztési tevékenység kiterjesztése. „Ehhez rendelkezünk forrásokkal, tudással, amit érdemes felhasználni, ennek kereteit szeretnénk kialakítani a megyei szervezetekre alapozva” – mondta el az elnök.

Varga Mihály felszólalásában szintén az elmúlt két évet meghatározó világjárványra és a most zajló háborúra reflektált. A pénzügyminiszter Albert Camus A pestis című regényéből idézve azt emelte ki: a pestis és a háború mindig felkészületlenül éri az embert, ám – tette hozzá – két éve még senkinek nem fordult meg a fejében, hogy ezt az igazságot egy háborúval kapcsolatban is meg kell élnünk. Folytatva a francia író gondolatát arra hívta fel a figyelmet, az emberek ilyenkor is igyekeznek tovább dolgozni, üzleteket kötni abban a hitben, hogy a háború nem tarthat sokáig. Hozzátette: a kormány az első pillanattól hangsúlyozza, hogy a háború a legrosszabb opció, Magyarországnak az az érdeke, hogy a térségben béke legyen, ezért ellenzik és nem kívánnak benne semmilyen módon részt venni. Most mindennél fontosabb a higgadtság – mondta a háborúval együtt a világgazdaságban megjelenő piaci turbulenciákkal kapcsolatban.

Visszatekintve az elmúlt évek válsághelyzetére a tárcavezető arról beszélt: örül annak, hogy a vállalkozások többsége rugalmasan tudott alkalmazkodni a válságtól terhelt körülményekhez, és ezt az időszakot nem csak túlélésre, de versenyképességük növelésére tudták felhasználni. Azt, hogy a magyar gazdaság az EU-ban kiemelkedő módon 7,1 százalékos tavalyi növekedésnek köszönhetően már 2019-es szintje felett áll, annak tudta be, hogy a 2010-es kormányváltást követő gazdaságpolitikai fordulat megalapozott egy olyan teljesítményt, amelynek köszönhetően a 2008 utáni, alapvetően megszorításra alapuló válságkezelés helyett saját erőforrásait mobilizálva volt képes a kilábalásra az ország. A jövővel kapcsolatban óvatos optimizmusának adott hangot, 5 százalék körüli növekedést prognosztizálva. Hozzátette azonban: a háború nagyban befolyásolja a kilátásokat, de a kormány azon dolgozik, hogy annak következményeitől minél hatékonyabban tudják megvédeni a gazdaság szereplőit. Ehhez fontosnak tartotta a vállalkozókkal való együttműködést: „együtt meg tudjuk sokszorozni az erőnket, együtt sokkal eredményesebbek tudunk lenni” – fogalmazott.

Az eseményeken a hagyományoknak megfelelően díjazták a kiemelkedő teljesítményeket elérő vállalkozókat. A Magyar Gazdaságért Díjat nyolcan vehették át Varga Mihálytól és Eppel Jánostól; Az Év Vállalkozója Díjat 66 – köztük két határon túli – vállalkozó kapott, Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat pedig egy fő.

Miniszteri kitüntetések – Magyar Gazdaságért Díj

Ádám Imre, a KÖBE Közép-Európai Biztosító Egyesület igazgatótanácsának elnöke, a VOSZ elnökhelyettese, a VOSZ B-A-Z Megyei Szervezetének elnöke (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Balogh Miklós, a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. vezérigazgatója (Pest megye)

Dr. Fábián Lajos, a MedAlliance Holding Zrt. igazgatóságának elnöke, a VOSZ Egészségügyi Tagozatának elnöke (Budapest)

Dr. Hajdú László Ferenc, az Expert Factor Zrt. igazgatóságának elnöke (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)

Hannauerné Szabó Anna, az Innowear-Tex Kft.   tulajdonos-ügyvezetője, a VOSZ Textil- és Ruházatipari Szekciójának elnöke (Csongrád megye)

Kovács Dénes, a Forint-Soft Szoftverfejlesztő Kft. tulajdonos-ügyvezetője (Bács-Kiskun megye)

Kovács Tibor, az Alba Mineral Székesfehérvári Ásványvíz Kft. tulajdonos-ügyvezetője, a VOSZ Fejér Megyei Szervezetének elnöke (Fejér megye)

Vass Attila, az Accel Hunland Kft. ügyvezetője (Jász-Nagykun-Szolnok megye)

A VOSZ kitüntetettjei

Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díj:

Dávid Julianna Ilana, a Nemzetközi Gyógyászati Szerviz Kft. ügyvezetője (IMS) (Budapest)

Az Év Vállalkozója Díj:

 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS