Mit szól a VOSZ a 300 ezer forintos minimálbér-javaslathoz?

Mit szól a VOSZ a 300 ezer forintos minimálbér-javaslathoz?
2024. 07. 30., 14:55

Bruttó 300 ezer forintos minimálbért javasolnak jövő évtől a szakszervezetek. A munkaadók szerint azonban ekkora emelésre kevés az esély, főleg a kkv-szektor sérülékenysége miatt.

Már tart az egyezkedés a 2025-ös minimálbér mértékéről. A szakszervezetek 10–12 százalékos emelést javasolnak, ezzel a minimálbér bruttó 300 ezer forintra, a garantált bérminimum bruttó 360 ezer forintra nőne – hangzott el az ATV Híradójában.

„Jövő évre a Magyar Nemzeti Bank 9 százalék körüli átlagos bérnövekedést prognosztizál. Ennél is magasabb minimálbér-emelésre lenne szükség ahhoz, hogy alulról ez az érték közelítse az átlagbéreket, illetve annak az 50 százalékát” – fogalmazott Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára szerint mindenkitől bölcsességre van szükség ahhoz, hogy ne kerüljön sor tömeges elbocsátásokra. „Vannak olyan cégek, amelyek lényegesen többet is ki tudnak termelni, de a magyar kkv-k, főleg azok, amelyek kicsit hátrányosabb földrajzi vagy vállalkozási területeken működnek, nagyon ki vannak feszítve. A költségszint továbbra is magas a gazdaságban, örülünk neki, hogy normalizálódik az infláció, de ez nem azt jelenti, hogy visszaestek az árak, mert azok olyan magas szinten ragadtak, ahol tavaly voltak” – fogalmazott Perlusz László.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS