Mennyit ér most 20 millió forint a budapesti ingatlanpiacon?

2019. 11. 29., 11:00

Húszmillió forint ma egyáltalán nem számít jelentős összegnek a fővárosi ingatlanpiacon, de némi kockázatvállalással nagyon jó üzletet is lehet realizálni. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, hogy az egy-két éven belül elkészülő ingatlanberuházásoknál ennyi pénzért akár még lehet is harminc négyzetméter alatti lakást venni. A belvárosban ugyanakkor más a helyzet, ott csak kompromisszumos megoldással tudunk ekkora összegből ingatlanhoz jutni.

Idén már senkit nem lep meg, ha egy jó elhelyezkedésű fővárosi lakást egymillió forintos négyzetméteráron kínálnak, és bár minimális megtorpanás érezhető az ingatlanpiacon, arra nincs reális esély, hogy a közeljövőben zuhanni kezdjenek az árak.

Mégis van esélye lakásvásárlásra annak, akinek húszmillió forint áll a rendelkezésére. Gadanecz Zoltán szerint ez az összeg még ma is tud nagyon sokat érni, de meg kell barátkoznunk azzal a gondolattal, hogy vagy nem jutunk hozzá azonnal a lakáshoz, vagy további ráfordítást igényel a megszerzett ingatlan.

„Ha van olyan beruházó, akinek egy-másfél éven belül készül el a társasháza, és meggyőződtünk róla, hogy megbízható és az ingatlan fel fog épülni, abban az esetben érdemes alaprajzról vásárolni, harminc négyzetméter alatt már lehet lakást találni húszmillió forintos nagyságrendben” – jelentette ki a GDN Ingatlanhálózat tulajdonosa.

Hozzátette, ebben az esetben nagyobb összeget, előre kell letenni az asztalra, de egy-két évig, amíg el nem készül, valószínűleg nem is látjuk az ingatlant. Az ilyen típusú üzletnek ez az ára.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa elmondta azt is, hogy ilyen keretösszegből még esetleg felújítandó lakást lehet keresni, de azt mielőbb el kell kezdeni a renoválni, korszerűsíteni, hogy élvezhető otthonná váljon. Ha befektetésként vásároltunk ilyen ingatlant, akkor gyorsan fel kell felújítani, hogy ne álljon túl sokáig benne a pénzünk és mielőbb kiadható állapotúra fejlesszük.

Szerinte ki lehet fogni jó négyzetméterárakat is, és egy minőségi felújítás tényleg értéknövelő tényező tud lenni a későbbiekben – ugyanakkor figyelmeztetett: a belvárosban ez szinte lehetetlen feladat.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS