Mekkora önrésszel érdemes belevágni az ingatlanvásárlásba?

2022. 06. 16., 12:37

Alapesetben a lakás vételárának minimum 20 százalékát kell kifizetnünk saját forrásból, amennyiben lakáshitelt vennénk fel, de Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint a vásárlók többsége inkább a kinézett lakás felét, de akár 60 százalékát is megfinanszírozza. A szakértő szerint arra mindenképp érdemes odafigyelni, hogy 1-2 millió forintot tartalékoljunk a vásárlás utáni időszakra is arra az esetre, ha nem várt költségek lépnének fel.

Ahogy az ingatlanpiac erősödött az elmúlt években, úgy szöktek az egekbe a hitelkihelyezések számai is Magyarországon. A vásárlók túlnyomó többsége hitelt vesz igénybe az ingatlanvásárláshoz, aminek viszont feltétele egy bizonyos mértékű önerő is.

A bankok több szempontot is figyelembe vesznek az ingatlan forgalmi értékének, illetve hitelbiztosítéki értékének megállapításakor, ezért esetenként magasabb önrész megfizetésére lehet szükség, de alapesetben a vételár 20 százaléka ez az arány, amit készpénzben, bankszámlán elhelyezett összegből vagy akár egy lakástakarék-pénztári megtakarításból is fedezhetünk.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, bár a 20 százalék a minimum önerő, ennél magasabb arány jellemző ma a piacon.

„Érdemes a lehetőségeinkhez mérten a legmagasabb önrészt betenni egy ingatlanvásárláskor. Tapasztalataink szerint a vevők a vételár felét, de akár a 60 százalékát is finanszírozni szokták. Ez a felállás előnyös, mert bármely pénzintézet könnyebben ad hitelt, ráadásul egyfajta biztonságot is jelent, hiszen az ingatlan értéke mindig több lesz, mint a fennmaradó tartozás” – mutatott rá a szakember.

Gadanecz Zoltán arra is felhívta a figyelmet, bármekkora is az önerő, minden esetben érdemes tartalékolni néhány millió forintot arra az esetre, ha nem várt költségekkel szembesülnénk.

Mint fogalmazott, az adásvételi szerződés aláírása után akadhatnak olyan problémák, amelyeket nem láthattunk előre, és amiket mielőbb orvosolni kell. Ha pedig minden pénzünket beraktuk a vásárlásba, az tud kellemetlenségeket okozni.

„Elég csak arra gondolni, ha egy használt ingatlan felújításakor műszaki gondok kerülnek elő, aminek a javítását nem lehet halogatni és több százezer forintot is felemészthet. De menet közben gyakori az is, hogy a vevő saját igénye szerint szeretne változtatást végrehajtani az ingatlanon, amit később szintén nehezebb meglépni. Ezért jó, ha marad a zsebünkben legalább 1-2 millió forint” – tette hozzá a szakember.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS