Megújította az együttműködést a VOSZ és a GÉMOSZ

Megújította az együttműködést a VOSZ és a GÉMOSZ
2024. 04. 22., 18:40

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és a Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége új Együttműködési Szerződést kötött, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia székházában írtak alá 2024. április 22-én.

A VOSZ 2024-ben is folytatja a megújult stratégia alapján partnerprogramját. Ennek állomásaként több mint 20 szövetséggel és szervezettel újítja meg együttműködési szerződését, valamint új szervezetekkel is közös munkába kezdenek. A program részeként elsőként az egyik legrégebbi partnerrel, a GÉMOSZ-szal írták alá ünnepélyes keretek között a megállapodást.

Eppel János, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnöke az aláírás alkalmából a partnerség és mobilitás fontosságát emelte ki. Mint mondta: a VOSZ az új partnerek keresése mellett minden olyan szervezettel folytatja új tartalommal megtöltött együttműködését, amelyik hasonlóan gondolkodik érdekvédelemről, a kis és középvállalkozások támogatásáról, a gazdaság fellendítéséről. A VOSZ az új partnerséggel is hangsúlyozza az együtt gondolkodás fontosságát, mert csak így lehet közösen építeni a jövőt. „A mobilitás és rugalmasság ugyancsak elengedhetetlen a kkv-k számára a jelenlegi, egyszerűnek nem mondható gazdasági helyzetben, és a GÉMOSZ a fenti kritériumoknak maradéktalanul megfelel, ezért sikeres lesz a következő időben is a közös munka – húzta alá Eppel János.

Gablini Gábor, a 2002-ben alakult, ma 90 tagot soraiban tudó GÉMOSZ elnöke úgy látja, hogy az együttműködés eddigi két évtizedében voltak gyengébb és erősebb időszakok. A fő üzenet most az, hogy az elmúlt évtizedek VOSZ-szal folytatott kooperáció tapasztalataiból tanulva még szorosabb együttműködéssel közösen próbáljanak értéket teremteni a kkv szektor és a szövetségek tagjai számára. Emlékeztetett rá, hogy a VOSZ jelenlegi elnöke, Eppel János korábban a Porsche Hungária ügyvezető igazgatójaként és a Magyar Gárjárműimportőrök Egyesülete tagjaként dolgozott, jól értik a gazdaságot, ahogy egymást is. Gablini Gábor a jelenlegi legnagyobb gondok között említette a vásárlóerő összezuhanását, a tavalyi magas inflációt, a gazdaság nehezen kiszámítható jogi szabályozását, benne az új versenytörvény megalkotását. Szerinte ezek mind olyan problémák, amelyeket együtt gondolkodva lehet megoldani. A GÉMOSZ és a VOSZ is tudja, hogy mire van szüksége a tagjainak, korábban ezeket megfogalmazva tettek le javaslatokat a kormányzat asztalára. „Mi nem a sajtón keresztül üzengetünk a döntéshozóknak, hanem a háttérben dolgozva igyekszünk egymásnak segíteni, mert a kormánynak is érdeke, hogy jó gazdasági környezet legyen Magyarországon. Nem az a cél, hogy a magyarok külföldre menjenek dolgozni, hanem az, hogy haza jöjjenek. A kkv szektornak valódi esélyt kell kapnia arra, hogy ne szoruljon vissza, hanem erősíteni tudja a pozícióját” – mondta Gablini Gábor.

Tardos János, a VOSZ társelnöke emlékeztett rá: az együttműködés alapja változatlanul az lehet, hogy a GÉMOSZ mikro, a VOSZ érdekvédelmi szervezetként pedig makro szinten képviselje a magyar gépjárműkereskedő cégek érdekeit akár a kormány, akár a szakszervezetek előtt. A társelnök közölte, hogy a VOSZ országos elnöksége úgy döntött: átvizsgálja a 20-25 éve kötött megállapodásokat, és azokat kölcsönösségi alapon aktuális tartalommal töltik meg. Új rendszerbe foglalják az együttműködéseket, mert amíg korábban minden megállapodást a VOSZ-központ kötött, ma már tere van annak, hogy területi, regionális szinten is folytatódjon a partneri együttműködés, mert így sokkal intenzívebb lesz a munka.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS