Lebukott az ügyvezető és könyvelője, nullás áfabevallásokkal 550 millió forintot csaltak el

2024. 02. 08., 19:10

Csaknem 550 millió forintos költségvetési csalás üzletszerű elkövetése miatt nyújtottak be vádemelési javaslatot a NAV pénzügyőrei egy budapesti cégvezető és könyvelője ellen.

A napokban befejeződött egy ügyvezető és a könyvelője ellen folytatott nyomozás. Az ügyben több mint negyvenezer számlát, többszáz bűnjelet elemeztek a NAV budapesti nyomozói. A pénzügyőrök a két gyanúsított ellen vádemelési javaslatot nyújtottak be az illetékes ügyészséghez különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás üzletszerű elkövetése miatt – írja a NAV Facebook-oldalán.

Egy könyvelő igazán sajátosan végezte szakmai tevékenységét, miután egy középkorú férfi megkérte, hogy könyveljen cégeinek. A budapesti férfi két cég ügyvezetését látta el, amelyekkel gazdasági tevékenységet végzett. Tevékenységeiről számlákat állított ki közel húsz partnere részére, akik felé a szerződésben vállaltakat elvégezte. A befolyt bevételeket az ügyvezető készpénzben vette le a cégek számláiról.

Az ügyvezető megkérte a könyvelőjét, hogy nehéz anyagi helyzete miatt úgynevezett nullás áfabevallásokat nyújtson be az illetékes adóhatóság felé, azaz semmilyen összegű áfát ne valljon be a cégeit illetően. Ennek megfelelően a cégek részéről áfabefizetés sem történt meg az adóhatóságnak, hiába voltak jelentős beszerzések és értékesítések a cégek tevékenységei során.

Az ügyvezető egyik cége 3,5 évig, míg a másik majdnem 2,5 évig működött ilyen szisztéma szerint. Ezzel a központi költségvetésben közel 550 millió forint összegű vagyoni hátrány keletkezett.

A könyvelő tudta, hogy a cégeknek voltak bevételei, illetve beszerzései is, hiszen a számlákat folyamatosan könyvelte. Bár jelezte az ügyvezetőnek, hogy a bevallások ilyen formában történő benyújtása nem megfelelő, mégis folyamatosan nullás adattartalmú bevallásokat nyújtott be az adóhatósághoz.

Fentiek miatt a könyvelőnek és az ügyvezetőnek is felelnie kell különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás üzletszerű elkövetése miatt. (NAV)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS