Krisán László: Be kell vetni a tartalékokat

Krisán László: Be kell vetni a tartalékokat
2023. 01. 20., 13:11

Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik a Széchenyi Kártya Program, döntően fix 5 százalékos kamat mellett. A részletekről Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója beszélt a Portfolio-nak. A hitelpiaci kilátások mellett az élelmiszerárstop kivezetésével kapcsolatban is elmondta a véleményét.

„A Széchenyi Kártya Program húsz éve tartó evolúciós folyamata abból az alapvetésből indul ki, hogy ne mi mondjuk meg, mire van szükségük a vállalkozásoknak. A vállalkozások „nagyfiúk”, pontosan el tudják mondani, valójában mire van szükségük. A legokosabb az, ha meghallgatjuk őket, a tőlük érkező inputokat életképes javaslatokká aggregáljuk, a szakpolitikával közösen pedig adaptív módon termékekké alakítjuk” – mondta Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban.

A KAVOSZ kiterjedt információ-visszacsatolási rendszert üzemeltet: több mint 200 ponton van jelen Magyarországon, naponta 500-700 vállalkozó fordul hozzájuk. A kamattámogatással rengeteg vállalkozást sikerült átsegíteni a nehézségeken. Jelenleg minden korábbinál nagyobb a program által nyújtott tényleges pénzügyi előny a jellemzően 20 százalék körüli vagy afeletti piaci kamatozású hiteltermékekhez képest, így a kereslet is rekordszintű.

2022-ben a KAVOSZ 81 ezer hitelkérelmet, illetve felülvizsgálati kérelmet fogadott be 3000 milliárd forint értékben, amelyből eddig 52 ezer ügyletet realizáltak, pozitív felülvizsgálattal zárult közel 1700 milliárd forint összegben.

Ebből a 2022 második félévében elérhető Széchenyi Kártya MAX 26 ezer befogadást hozott 1100 milliárd forint értékben, és 500 milliárd forintnyi szerződés jött már létre 14 ezres darabszámban.

Úgy látja: a vállalkozóknak most be kell vetniük a tartalékokat, és igénybe kell venniük a legkedvezőbb pénzügyi programokat. „Hiszem, hogy ezek közé sorolható a Széchenyi Kártya Program MAX+, amely ehhez a változáshoz is a magyar vállalkozók megbízható partnere” – fogalmazott Krisán László.

Az élelmiszerárstoppal kapcsolatban is kérdezték. Mint mondta: „Az abszolút piacgazdaságban hiszek, ha jelentősen csökken az áruk iránti kereslet, akkor korrigálnia kell a piacnak. Egyeztetés indult az MKIK kezdeményezése alapján a hazai kereskedelmi szövetségek között, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnökeként mondhatom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet ismeretében erőteljesen szorgalmazzuk az élelmiszerárstop részleges vagy teljes kivezetését”. (A VOSZ állásfoglalását IDE KATTINTA olvashatja.)

A vezérigazgató szerint komoly előkészítést igényel az egyre nehezebben halasztható döntés. Erre jó eséllyel akkor kerülhet sor, ha elértük az inflációs csúcsot, és már látszik a lefelé irányuló tendencia. Reményei szerint a tetőzés februárban megtörténik.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS