Krisán László: Be kell vetni a tartalékokat

Krisán László: Be kell vetni a tartalékokat
2023. 01. 20., 13:11

Széchenyi Kártya Program MAX+ néven folytatódik a Széchenyi Kártya Program, döntően fix 5 százalékos kamat mellett. A részletekről Krisán László, a programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója beszélt a Portfolio-nak. A hitelpiaci kilátások mellett az élelmiszerárstop kivezetésével kapcsolatban is elmondta a véleményét.

„A Széchenyi Kártya Program húsz éve tartó evolúciós folyamata abból az alapvetésből indul ki, hogy ne mi mondjuk meg, mire van szükségük a vállalkozásoknak. A vállalkozások „nagyfiúk”, pontosan el tudják mondani, valójában mire van szükségük. A legokosabb az, ha meghallgatjuk őket, a tőlük érkező inputokat életképes javaslatokká aggregáljuk, a szakpolitikával közösen pedig adaptív módon termékekké alakítjuk” – mondta Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban.

A KAVOSZ kiterjedt információ-visszacsatolási rendszert üzemeltet: több mint 200 ponton van jelen Magyarországon, naponta 500-700 vállalkozó fordul hozzájuk. A kamattámogatással rengeteg vállalkozást sikerült átsegíteni a nehézségeken. Jelenleg minden korábbinál nagyobb a program által nyújtott tényleges pénzügyi előny a jellemzően 20 százalék körüli vagy afeletti piaci kamatozású hiteltermékekhez képest, így a kereslet is rekordszintű.

2022-ben a KAVOSZ 81 ezer hitelkérelmet, illetve felülvizsgálati kérelmet fogadott be 3000 milliárd forint értékben, amelyből eddig 52 ezer ügyletet realizáltak, pozitív felülvizsgálattal zárult közel 1700 milliárd forint összegben.

Ebből a 2022 második félévében elérhető Széchenyi Kártya MAX 26 ezer befogadást hozott 1100 milliárd forint értékben, és 500 milliárd forintnyi szerződés jött már létre 14 ezres darabszámban.

Úgy látja: a vállalkozóknak most be kell vetniük a tartalékokat, és igénybe kell venniük a legkedvezőbb pénzügyi programokat. „Hiszem, hogy ezek közé sorolható a Széchenyi Kártya Program MAX+, amely ehhez a változáshoz is a magyar vállalkozók megbízható partnere” – fogalmazott Krisán László.

Az élelmiszerárstoppal kapcsolatban is kérdezték. Mint mondta: „Az abszolút piacgazdaságban hiszek, ha jelentősen csökken az áruk iránti kereslet, akkor korrigálnia kell a piacnak. Egyeztetés indult az MKIK kezdeményezése alapján a hazai kereskedelmi szövetségek között, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) társelnökeként mondhatom, hogy a jelenlegi gazdasági helyzet ismeretében erőteljesen szorgalmazzuk az élelmiszerárstop részleges vagy teljes kivezetését”. (A VOSZ állásfoglalását IDE KATTINTA olvashatja.)

A vezérigazgató szerint komoly előkészítést igényel az egyre nehezebben halasztható döntés. Erre jó eséllyel akkor kerülhet sor, ha elértük az inflációs csúcsot, és már látszik a lefelé irányuló tendencia. Reményei szerint a tetőzés februárban megtörténik.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-28 20:10:00
„Akkor tudjuk felsővezetőként újra energizálni a munkatársakat, ha emberként is jelen vagyunk, és tudunk közösséget építeni magunk körül, egy olyan közösséget, ami megtartja, segíti, nem csak szakmailag, hanem lelkileg, mentálisan is a munkavállalókat. Újra kell tölteni a biztonság- és bizalomtankjaikat, mert csak feltöltődve lesznek lelkesíthetőek és ambiciózusak a változásra, a transzformációra” – írja Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS