K&H: lakásvásárlás helyett az öröklést vagy az ajándékozást látják lehetséges megoldásnak a középkorúak

2024. 02. 02., 19:10

Jelentősen nőtt a 30-59 évesek körében azoknak az aránya, akik úgy látják, hogy nem sok esélyük van saját lakás tulajdonlására. A harmadik negyedévben 52 százalékuk egyetértett azzal, hogy ha nem örököl vagy kap ajándékba lakást, akkor nem lesz kizárólagos saját ingatlanja, ez jelentős emelkedést jelent éves szinten, tavaly ugyanis 44 százalékuk volt ilyen borúlátó – derül ki a K&H harmadik negyedévben készült biztos jövő felméréséből, amely a harmincas, negyvenes, ötvenes korosztály tagjainak lakáskilátásait vizsgálta. A válaszadók negyede úgy véli, az emberek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a saját lakásnak és feleslegesen sok anyagi terhet bevállalnak érte.

Az idén pesszimistábbak lettek a középkorúak, ami a saját lakás megszerzését illeti, erre jutott a K&H biztos jövő felmérése a harmadik negyedévben – közölte a pénzintézet.

Lakáskérdés sokféle megvilágításban

A kutatás szerint miközben az elmúlt négy évben 64 százalékról 75 százalékra nőtt a középkorúak esetében a saját tulajdonú lakóingatlannal rendelkezők aránya – köszönhetően annak is, hogy az infláció felgyorsulása előtti alacsonyabb kamatkörnyezetben könnyebben tudtak lakáshitelhez jutni. Ugyanakkor a jelenlegi bizonytalanabb környezet miatt az idén jelentősen megnőtt azok aránya, akik úgy gondolják, nem juthatnak a jövőben saját lakáshoz.

A 30-59 évesek 52 százaléka ugyanis azt mondta, ha nem örököl vagy kap egy lakást ajándékba, akkor esélye sincs saját lakáshoz jutni. Ez emelkedést jelent a korábbi évek eredményeihez képest, 2022 harmadik negyedévében ugyanis a válaszadók 44 százaléka, egy évvel korábban pedig 42 százaléka nyilatkozott így.

Talán javíthat a harmincas korosztály helyzetén az idén induló új lakástámogatási program, amelynek keretében az első, maximum 80 millió forintba kerülő lakóingatlan megszerzéséhez a gyermeket vállaló házastársak kedvezményes hitelt vehetnek fel.

Miközben sokan saját állításuk szerint nem látnak lehetőséget a saját lakás megvásárlására, a megkérdezettek 62 százaléka úgy véli, hogy mielőbb el kell érni ezt a célt, mert a lakásbérlés pénzpocsékolás. A nem saját tulajdonban lévő ingatlanban élőknek pedig 56 százaléka mondta ugyanezt. Az ingatlanvásárlást a középkorúak 54 százaléka sorolta a legjobb befektetési lehetőségek közé, szemben a korábbi felmérésekben szereplő 58-69 százalékkal. A csökkenésben vélhetően szerepet játszik, hogy az ingatlanok drágulása megállt, az idei második negyedévben az elsőhöz képest 0,1, a harmadikban 0,6 százalékkal csökkent a használt lakások ára a KSH adatai szerint.

Túl van lihegve?

Bár kisebbségben vannak, mégis négyből egy középkorú mondta azt, hogy „az emberek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a saját lakásnak, és feleslegesen sok anyagi terhet bevállalnak érte”.

Annak ellenére, hogy sokan a lakásbérlést nem tartják jó alternatívának, vannak, akik igen. A válaszadók 19 százaléka, vagyis tízből majdnem minden ötödik válaszoló szerint mára felértékelődött a mobilitás és gyakran érdemesebb lakást bérelni, a saját kézben lévő ingatlan túl sok kötöttséget jelent. Emellett 9 százalékos tábort alkotnak azok, akik úgy látják, az egész életüket le tudnák élni egy bérleményben.

Így is, úgy is

A K&H szakemberei anélkül, hogy állást foglalnának a lakásbérlés kontra lakásvásárlás kérdéskörben, azt mondják, hogy mindkét megoldás élethelyzethez mérten megfelelő alternatíva lehet.

„Akár az egyik, akár a másik jön szóba, a lakóingatlant biztosítani kell, hogy elkerülhetőek legyenek a nagy kiadással járó kellemetlen meglepetések” – mondta Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató helyettese. Aki lakást bérel, érdemes egyeztetnie a tulajdonossal, hogy milyen biztosítás szól az ingatlanra. Előfordulhat, hogy a tulajdonos csak magára az ingatlanra kötött biztosítást, a benne lévő ingóságokra nem. Ha így van, akkor a bérlőnek érdemes utóbbiakra külön biztosítást kötni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS