Kevesebb örökölt ingatlant adnak el a tulajdonosok

2021. 08. 22., 19:00

Másfél évig is eltarthat egy örökölt ingatlan eladása, a Duna House Barométer adatai szerint, a júliusi statisztika alapján nagyságrendileg azonos, 17-18 százalékos arányban keltek el örökölt ingatlanok Budapesten és vidéken, ami 3, illetve 8 százalékpontos csökkenés a tavalyi év azonos időszakához képest.

Az eladók motivációját tekintve, az idei első félévben még nagyobb volt a különbség a két földrajzi terület között: a vidéki eladók 25 százaléka bocsátotta áruba örökségét, Budapesten nagyobb volt a szórás – 13-26 százalék –, de itt kevesebben váltak meg örökölt ingatlanjuktól, mint vidéken. Ennek legfőbb oka az, hogy a fővárosi lakások értéke jóval magasabb, így ideális hosszútávú befektetési lehetőséget kínálnak.

Az adatok szerint míg a fővárosban átlagosan 37 millió forintot kaptak az örökösök, addig az ország egyéb területén átlagosan 18,5 millió forintért keltek el az örökölt, általában nagyobb alapterületű ingatlanok.

A tapasztalatok szerint Budapesten jellemző, hogy az örökösök az eladás helyett inkább bérlőt keresnek az ingatlanra. A közlemény idézi Benedikt Károlyt, a Duna House pr- és elemzési vezetőjét, aki elmondta, a fővárosban gyakori az is, hogy az örökös vagy gyermeke, unokája költözik az ingatlanba.

A trendek azt is mutatják, hogy vidéken sokkal kevesebben telepedtek le hosszútávon az örökölt ingatlanba, és mivel vidéken az albérleti piacon se voltak olyan kedvezőek a lehetőségek, mint a fővárosban, így inkább pénzre váltották a tulajdonjogot az örökösök.

Hozzátette: ma már azonban egyre kevesebben válnak meg a vidéki örökségtől is – főleg, ha kertes házról, házrészről van szó – mivel ezeket nyaralóként is elkezdték használni az emberek.

A közlemény szerint, mivel öröklés esetén több tisztázandó jogi és hagyatéki, tulajdonjogi és bejegyzési kérdés is van, sokszor 1-1,5 évig is eltarthat, mire hozam realizálható az örökölt lakásból, házból. Az értékesítési folyamatot segítheti, ha az ingatlan adósságmentes, ki van ürítve, a közüzemi szolgáltatások és a társasházi közös költség ki van egyenlítve.

Nem mindegy az sem, mikor válik meg az örökös újdonsült tulajdonától: 5 éven belüli nyereséges továbbértékesítés esetén ugyanis nemcsak a – lakástulajdon esetében – 9 százalékos illeték, hanem jövedelemadó fizetésére is kötelezett az eladó. Hozzátették, a szerzés évétől számított 5. évtől viszont már az eladás jövedelemadó-mentessé válik. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS