Jelentős tőkeerővel rendelkező nemzetközi befektetők érdeklődtek Magyarország ingatlanfejlesztési irányairól, befektetési lehetőségeiről és a fejlesztésekről a világ első számú ingatlanszakmai kiállításán, a MIPIM-en, március 14-17. között Cannes-ban – közölte az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) pénteken.
Takács Ernő, a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket tömörítő egyesület, az IFK (Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület) elnöke úgy véli, a Magyarország-Budapest-stand sikeres bemutatkozását igazolja, hogy több potenciális befektető is komoly lehetőséget lát a magyarországi piacon. Együttműködési szándékkal komoly tárgyalások zajlottak, amelyek megalapozzák a külföldi működőtőke-beáramlás további bővülését, és hozzájárulnak Magyarország tőkevonzó képességének megerősítéséhez. Takács Ernő szerint a Magyarország-Budapest stand kiállítói jól döntöttek, amikor az ipari ingatlanokat helyezték a stand fókuszába.
„Napjainkban az ipari ingatlanokban, a logisztikában van Magyarország legjelentősebb ingatlanfejlesztési potenciálja, ami szerencsésen találkozott a befektetői étvággyal” – mondta.
A Covid évei és az orosz-ukrán háború kitörésének első sokkja után óriási mértékű globális tőke keresi a jövedelmező befektetési lehetőségeket, a magyar piacon pedig az ipariingatlan-fejlesztések jó üzletet jelentenek. Megemlítette, hogy az ipari és logisztikai piac évek óta nem látott ütemben bővül, a 4,5 millió négyzetméteres ipari terület akár 600-700 ezer négyzetméterrel is nőhet idén a CBRE előrejelzése szerint.
Magyarország tőkevonzóképessége az ingatlanfejlesztési piacon továbbra is határozott, régiós összevetésben is erős a pozíció, a befektetési környezet kiszámítható, támogató, a hozamok kedvezőek, ami megteremti a tőke megtelepedéséhez szükséges stabilitást. Amennyiben a globális folyamatok is kedvezően alakulnak, az év elején érezhető megtorpanás után az év második felében erősebb aktivitásra számíthatunk – akár a tavalyi 1 milliárd eurós forgalom felett is.
Azt is megemlítette Takács Ernő, hogy a MIPIM fókuszai évről-évre változnak. Idén a fenntarthatóság javítása és az ESG-kezdeményezések támogatása az ingatlanügyekben, valamint az ingatlanvagyon, munkahelyek és területek vonzerejének javítása volt a középpontban. Nagy hangsúlyt kaptak az energiaválságra adott megoldások, a megújuló és napenergia- felhasználás, az energiahatékonyság növelése.
Az IFK elnöke úgy vélte, az új elvárásoknak a magyar projektek magas színvonalon megfelelnek. Példaként említette, hogy ma már az ingatlanfejlesztés szerves része a digitális megoldások alkalmazása is, például a városi logisztikában, az automatizálásban vagy az e-kereskedelemben, de látványos fejlődés indult az alternatív befektetések piacán is, ahova például a diák- vagy nyugdíjaslakás-fejlesztések tartoznak, erre is mutatott példát a magyar stand.
Joó István, a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) vezérigazgatója emlékeztetett rá, hogy tavaly a magyarországi befektetés-ösztönzés történetében rekordnak számító 6,5 milliárd euró beruházási volument jegyeztek, és hozzátette, hogy az idei és a hosszabb távú kilátások még jobbak. A kiállításon tartott megbeszélések, tájékozódások alátámasztják optimizmusunkat.
Felidézte, hogy tavaly 92 működőtőke-beruházás kapcsán született pozitív döntés, amelyekhez mintegy 15 ezer új munkahely létrehozása és több tízezer megőrzése köthető. Joó István kiemelte a szolgáltató központok terjedését Magyarországon, megemlítve, hogy az is a magyar gazdaság iránti bizalmat jelzi, hogy egyre több nagy nemzetközi cég dönt úgy, hogy az országban hozza létre szolgáltató központját. A magyarországi üzleti szolgáltató központokban mintegy 70 ezer ember dolgozik, Magyarország mára a kelet-közép-európai régió egyik vezető nemzetközi központjává vált a BSC szektorban, és minden adott ahhoz, hogy továbbra is vonzó befektetői célpont maradjon.
Köves Béla, a Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő (NIPÜF) Zrt. vezérigazgatójais azt emelte ki, hogy a jól megválasztott koncepciónak is köszönhetően jelentős volt az érdeklődés a magyar standon bemutatott fejlesztések, illetve a lehetőségek iránt. Az ipari parkok fejlesztésének jelentőségét a kormány időben felismerte, ezért is hozta létre 2016-ban a NIPÜF-öt, amely INPARK márkanév alatt vetette meg a lábát a piacon. Az ipari ingatlanfejlesztő cégcsoport Magyarország 18 városában, közel 900 hektáron van jelen, ezzel a magyarországi piac legnagyobb fejlesztési telekportfólióját mondhatja magáénak.
Óriási a kereslet – különösen az autóipari beszállítók részéről – főleg a modern fejlesztések iránt, hiszen az ipari parkok bővítésénél is elsődleges szempont az energiahatékonyság, a szén-dioxid-kibocsátás minimalizálása. A jó minőségű ipari ingatlanok ma már 20-30 százalékban napenergiából fedezik energiaszükségletüket, ami óriási lépés a zöldebb világ felé.
A modern ipari, logisztikai ingatlanok kínálata az elmúlt 5 évben 75 százalékkal – 3,1 millió négyzetméterre – nőtt Budapesten és környékén, de ennél is nagyobb bővülésre lett volna és van igény, ezt bizonyította számos egyeztetés is Cannes-ban. Köves Béla megjegyezte, hogy az ipari parkok bővülése idén is robusztus marad, újabb 400-500 ezer négyzetmétert tehet ki, de az érdeklődés mértéke megalapozza a következő évek látványos fejlődését is.
Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója arról beszélt, hogy minden évben jelentős az érdeklődés a Liget Budapest Projekt fejlesztései iránt.
„Már régi ismerősként jelenünk meg a kiállításon, ahol évről-évre egyre többen kíváncsiak a grandiózus tervek megvalósításának folyamatára, az újabb épületekre, a tereprendezésre”. Egyre teljesebbé válik a beruházás, egyre egységesebbé a fejlesztés, és a számtalan rangos díjnak köszönhetően a befektetők is láthatják, hogy jó irányba halad, kreatív és környezettudatos a magyar ingatlanfejlesztési piac. Felidézte, hogy a MIPIM Awards három évtizedes történetében tavaly először nyerte el a zsűri fődíját magyar fejlesztés a Magyar Zene Házával.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”