Inotay Petra: A hazai kkv-k know-how-ja ma már exportképes

Inotay Petra: A hazai kkv-k know-how-ja ma már exportképes
2023. 05. 12., 18:17

„A válság óta a hazai vállalkozások egyre jobban keresik a külföldi üzleti kapcsolatokat, lehetőségeket, ebben pedig segíteni szeretnénk” – mondta a vosz.hu-nak Inotay Petra, a VOSZ Ifjúsági és Kezdő Vállalkozás szekciójának elnöke annak kapcsán, hogy nemrégiben Törökországban járt és burgenlandi küldöttséget is fogadott.

Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) Ifjúsági és Kezdő Vállalkozás szekciójának elnöke, Inotay Petra szerint ma a vállalkozások motivációja megvan ahhoz, hogy a külföldi piacok felé forduljanak, ehhez pedig a lehetőségek és a támogatások is elérhetők. „Például a hazai élelmiszer- és feldolgozóipar fejlett, megfelelő tudással rendelkezik, miközben a türk államok jelentős része rendelkezik alapanyaggal, ez a magyar know-how pedig ma már exportképes” – hangsúlyozta. A VOSZ delegációjához csatlakozott több hazai vállalkozás is.

Vállalkozói „agyelszívás” helyett partnerség és együttműködés

Április végén a Burgenlandi Fiatal Vállalkozók Szövetségével tárgyaltak Budapesten, amely során azokat az együttműködési pontokat keresték, hogy miként lehet az osztrák-magyar határokon átívelő vállalkozói partnerségeket kialakítani ahelyett, hogy egymás elől vegyék el a piacokat, szakembereket.

Az eseményen a kétoldalú tárgyalások mellett B2B találkozókat is szerveztek, 12-12 magyar és osztrák kkv mutatkozott be, így többek között a cukrászipar, az asztalos és bádogosipar, a klímatechnika, a seprűgyártás és az autószerelés területéről. Az eseményen jelen volt Varga Júlia, a VOSZ nemzetközi és oktatási igazgatója, valamint az Osztrák Nagykövetség külkereskedelmi tanácsosa, Philipp Schramel is, aki arról biztosította a feleket, hogy Ausztria érdekelt a vállalkozói együttműködésekben, és ehhez minden támogatást megadnak.

„Mindannyian egyetértettünk abban, hogy folytatni kell a közös munkát, és már ki is jelöltük a következő programot, a tervek szerint ugyanis a ZalaZONE-on a határmenti kkv-k együttműködéséről és problémáiról folytatunk majd eszmecserét – jelentette be Inotay Petra, akinek határozott célja, hogy a határontúli magyar vállalkozásokkal is hasonló együttműködéseket kell kialakítani.

A türk államok is nyitottak a partnerségre

A VOSZ Ifjúsági és Kezdő Vállalkozás szekciója május elején vett részt Isztambulban, a Türk Államok Fiatal Vállalkozóinak Csúcstalálkozóján.

A VOSZ delegációját fogadta Kubanychbek Omuraliev főtitkár, aki beszámolt a Türk Államok Szervezetének munkjáról, és elismerését fejezte ki Magyarország támogatásáért. (Magyarország 2020-ban csatlakozott a Türk Tanács befektetési alapjához, erről itt írt részletesen a Hungary Today. Az alap egyébként idén márciustól 500 millió dolláros kerettel indult.)

A legfontosabb, hogy minél több hazai kkv, közöttük fiatal vállalkozás ismerje fel, hogy a nemzetközi üzleti partnerség ma már számottevő mértékben elérhető, ehhez pedig támogatások is rendelkezésére állnak. Nemcsak a türk államok forrásaira kell gondolni, hanem akár közvetlen EU-s támogatásokra is érdemes pályázni, amelyek erősítik a nemzetközi együttműködéseket” – hívta fel a figyelmet Inotay Petra.

(A vezető fotón a VOSZ Ifjúsági és Kezdő Vállalkozás szekciójának delegációját fogadta Kubanychbek Omuraliev, a Türk Államok Szövetségének főtitkára.)

ZBT

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS