Ilyen hibákat ne kövessen el az ingatlan bejárásakor!

Ilyen hibákat ne kövessen el az ingatlan bejárásakor!
2022. 07. 05., 20:23

Szélsőséges esetben akár a teljes ügylet is meghiúsulhat, ha nem járunk el diplomatikusan egy ingatlan megtekintésekor – hívta fel a figyelmet Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa. A szakember azt javasolja a lakásvásárlóknak, hogy soha ne véleményezzék vagy minősítsék az adott ingatlant első ránézésre, mert azzal sokat árthatnak.

Ingatlanvásárláskor számtalan tényezőre kell odafigyelniük a vevőknek, kezdve onnan, hogy mennyire zajos a környék, folytatva azzal, hogy milyenek a tulajdoni viszonyok, egészen a fizetendő terhekkel bezárólag. A nagy koncentrációban viszont sokan hajlamosak megfeledkezni a lakásvásárlói etikettről, ami alapjaiban határozhatja meg, miként alakul az adásvétel.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint vannak olyan elengedhetetlen, sokszor természetesnek vett szabályok, amelyeket nem szabad figyelmen kívül hagyni. Példaként említette, hogy a lakás bejárásakor húzzunk lábzsákot és mindig érkezzünk időben, hiszen már ezzel is a megbízhatóság érzetét erősítjük a tulajdonosban.

A szakember kiemelte: miután megnéztük az ingatlant, nagyon fontos, hogy a helyszínen azt soha ne minősítsük az első benyomás alapján, mert ezzel saját magunknak tehetünk keresztbe.

„Tilos véleményt formálni rögtön a legelején, akár pozitív, akár negatív tapasztalatokkal gazdagodtunk. Diplomatikusnak kell maradnunk, mert könnyen kicsúszhatnak olyan gondolatok is a szánkon, amelyeket a későbbiekben megbánnánk. Ha túlzottan dicsérjük az ingatlant, nehezebb lesz alkudni az árból, ha pedig lehúzzuk azt, a tulajdonos kevésbé szívesen tárgyal majd velünk a továbbiakban, ami akár az adásvételt is meghiúsíthatja” – mutatott rá a szakember.

Gadanecz Zoltán megjegyezte: a helyszínen teljesen felesleges megkérdezni azt is, hogy mi az utolsó ár, amit az eladó elfogadhatónak tart, hiszen a fejében már kialakult egy kép, amin aligha fog a kedvünkért megváltoztatni.

„Nem szabad számokat kimondatni a tulajdonossal, mert hátrányos tárgyalási helyzetbe kerülünk. Ekkor nem tudhatjuk, meddig szeretnének még benne lakni, milyen feltételek mellett lehet beköltözni, ami a továbbiakban tárgyalási alapot jelenthet és az árat is markánsan alakíthatja” – fogalmazott.

A GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint emiatt is érdemes szakértői segítséget kérni. A bejárást követően az ingatlanossal tudjuk egyeztetni, hogy melyek azok a komolyabb tételek, amelyekre esetleg még költeni szeretnénk a vásárlást követően, és ennek tudatában alkudhatunk is az irányárból.

Az etikett része, hogy az érdeklődők visszajeleznek a tulajdonosnak a döntésükről, akár komolyabban érdekli őket a lakás, akár nem. Ez viszont nemleges válasz esetén sokszor elmarad, mert nehéz anélkül közölni ezt, hogy ne bántanánk meg vele az eladót. Az ingatlanosok viszont ezeket a feladatokat is ellátják és megadják a megfelelő visszajelzést a tulajdonosnak.

Gadanecz Zoltán ezzel kapcsolatban megjegyezte azt is: a lakásvásárlóknak nem érdemes határidőt adni arra vonatkozóan, hogy mikor szólnak majd vissza. Általában ugyanis nem csak egy ingatlant tekintenek meg, és ha képbe kerül egy újabb potenciális lakás, újra és újra tolódik ez az időpont, ami miatt az érdeklődő egy idő után már nem lesz komolyan vehető.

(Illusztráció: Pixabay)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS