A NAV szünet nélkül monitorozza az online piactereket, közösségi oldalakat, amelyeken egyre nagyobb volumenű az e-kereskedelem, az utóbbi években ipari méreteket öltött az a sajátos reklámözön, amivel a virtuális médiában igyekeznek megszólítani a vásárlókat. A kiterjedt piac szereplőinek működése jelentős kockázatokat hordoz, ami az állam költségvetési bevételeit veszélyezteti. Tipikus visszaéléseket, gyakran a fogyasztóknak és a tisztességes kereskedőknek is kárt okozó, illegális piaci gyakorlatokat térképeznek fel a NAV munkatársai. A jellemzően inkognitóban tevékenykedők kilétét és azt, hogy mi zajlik a valóságban, számtalan módszerrel képesek kideríteni.
Az említett kockázatokat hordozza, ha az interneten olyan speciális terméket kínál valaki, amit csak engedéllyel lehet forgalmazni – például dohányárut, alkoholt; nemesfémből készült, márkavédett terméket –, vagy valamit gyanúsan alacsony áron hirdetnek. A kockázatok felmérése után kiválasztott hirdetések nyomán komoly és összetett háttérmunka kezdődik a NAV ellenőrzési szakterületén – olvasható a NAV „Beszédes nyomok a virtuális piactérben” című közleményében.
A hirdetések mögötti cégek azonosítása jelenti az ellenőrzés kulcsát. Gyakori, hogy a legkézenfekvőbb módszerrel indul a folyamat, az online rendeléssel, ami gyakorlatilag próbavásárlást jelent. A csomag átvételében is vannak óvatosabb kereskedők, akik kizárják a személyes átvételt, és a rendelést postán és futárszolgálat bevonásával teljesítik. Feladóként általában valótlan adatok szerepelnek, de ilyen esetekben is csak idő kérdése, hogy a NAV kiderítse a valódi feladót, és személyén keresztül a kereskedő céget.
Az elektronikus térben zajló kereskedés beszédes nyomokat hagy az interneten, amiket feltárva és elemezve lényegében nem jelent gondot az ügyletek körülményeinek feltérképezése. Ezek a nyomok – módszeres eltitkolásuk ellenére is – információval szolgálnak a kereskedő árukészletéről, partnereiről, vevőköréről és egyéb jellemzőiről. A feltárt adatok pedig összehasonlíthatók azokkal, amiket az adott cég szolgáltat magáról a NAV-nak, online számláin, online pénztárgépén keresztül, alkalmazottainak bejelentésével és bevallásaival.
A háttérmunka nyomán kiderített adatok, szabálytalan gyakorlatok indokolják, hogy az ellenőrzés a kereskedő üzletében, telephelyén, azaz a helyszínen folytatódjék. Ekkor a kereskedő esélyt kap arra, hogy magyarázattal szolgáljon a NAV által feltárt eltérésekre, furcsaságokra, azonban igen ritka, hogy a visszaélésre utaló jeleket az ellenőrök félreértsék.
Ha a kereskedő nem tudja tevékenységének és árujának „tisztaságát” igazolni, a NAV munkatársai felkutatják a helyszíni bizonyítékokat – lefoglalhatják a gyanús árut, az üzleti iratokat, megvizsgálhatják és lemásolhatják a számítógépen tárolt információkat, szakértőket hívhatnak.
A korábbi évekhez hasonlóan idén is kiemelt ellenőrzési feladat a webhelyeken, portálokon értékesítők adókötelezettségeinek ellenőrzése.
Az éves ellenőrzési tervvel összhangban megvannak az állandó, illetve a piaci sajátosságok alapján változó területek a NAV internetes monitoringtevékenységében és az ennek kapcsán kezdeményezett ellenőrzési cselekményekben.
Az adóhatóság ellenőrzéseket végző munkatársait nagyban segíti az információtechnológiai ellenőrzéseket végző szakterület, melynek munkatársai egyszerre rendelkeznek adóellenőrzési, valamint szakértői szintű informatika tudással, továbbá speciális műszaki eszközökkel feladatuk elvégzéséhez. Ezen munkatársak aktívan alkalmazzák a nyílt forráskódú, internetes monitoringot segítő megoldásokat is, melyeket ők fejlesztenek, illetve gondoskodnak azok naprakészségéről az adott feladatoknak megfelelően.
Az ellenőrzések előkészítésében a legtöbb erőforrást az egyes internetes oldalak tartalma mögötti valós személyek azonosítása igényli, mivel a virtuális térben sokan csak álnéven vagy épp csak egy jelentéssel nem bíró felhasználói névvel szerepelnek. Az adózó, az internetes értékesítő mögötti valós személy azonosításához, esetenként húsznál is több, különböző, nyilvános, internetes platformon, közösségi felületen gyűjtenek adatot a NAV munkatársai.
Éves szinten a munkatársak nagyságrendileg mintegy húszezer weboldal monitorozását végzik. Így átfogóan monitorozzák például a szállásközvetítő, ételkiszállítási platformokat, de nyomon követik bizonyos termékek internetes forgalmazását is. Így például folyamatosan figyelemmel kísérik a jövedéki- és a dohánytermékek (például Elf Bar, vágott dohány,); mobiltelefonok, tabletek és azok alkatrészei, kiegészítői; informatikai cikkek; arany, ezüst, bizsu ékszerek, drágakövek; kávégépek, kávék, kávékapszulák, utántöltők forgalmát és értékesítőit, különösen, ha a piaci ár alatt hirdetik termékeiket.
Az online piacterekhez kapcsolódó kockázatelemzési munkát ettől az évtől a nemzetközi információcserében érkező adatok is segítik. A platformüzemeltetőknek ugyanis új kötelezettsége, hogy a digitális platformon értékesítőkről, a megszerzett jövedelmekről adatot kell szolgáltatniuk az illetékes tagállamok adóhatóságai részére (DAC7 irányelv 1). Ez azt jelenti, hogy ettől az évtől a NAV-nak tudomása van valamennyi belföldi magánszemély, illetve adózó külföldi platformon történt értékesítéseiről is.
Az elektronikus kereskedelemben részt vevő adózók ellenőrzésének adatai:
Nem mind arany, ami fénylik
Egy hirdető aranynak látszó, hamis fémjelzéssel ellátott ékszereket kínált. A próbavásárláskor kiderült, hogy adószám nélkül kereskedik, bevételei után nem adózott. Több hatóság közreműködésével a hamis aranyékszereket lefoglalták. Adószám hiányában végzett, azaz kontár tevékenység, iparjogvédelmi jogok megsértése bűncselekmény és fémjelzési szabálysértés miatt eljárások indultak az eladó ellen.
Hamis Pandora ékszerek
A NAV ellenőrei az egyik népszerű közösségi oldalon figyeltek fel egy hirdetésre, ahol a hirdető Pandora-logós ezüst ékszereket (fülbevalót, gyűrűt, karkötőket, kulcstartókat, sármokat) kínált. Kiderítették, hogy az online árus tevékenységét közel egy éve kezdte, futó hirdetései alapján több mint kétszáz darabból álló készlettel rendelkezett. A vizsgálat végére tisztázódott, hogy az eladó mögött nem állt valós vállalkozás: nem volt adószáma, így nem adott sem nyugtát, sem számlát. A termékeket naponta rendelte egy népszerű, kínai termékeket értékesítő online piactérről, szintén számlák nélkül.
Kiderült, ki árulta a dohányt
Fennakadt a szűrőn egy olcsó dohányt kínáló eladó is, aki inkognitóban tett szert közel 50 millió forint illegális bevételre. Háromféle, török származású, vágott dohányt kínált a dohánybolti ár töredékéért. Ehhez nyereményjátékot hirdetett, hogy kapósabb legyen az áru. A dohányt nem lehetett személyesen átvenni, csak futárszolgálaton keresztül. A csomagon a feladó fiktív személy volt, de a csomagadatok alapján a revizorok feltárták, hogy az eladó több mint ezer csomagot adott fel. Az eljárás bizonylat nélküli árusítás, bevételeltitkolás és jövedéki jogsértés miatt indult, feljelentés után a NAV bűnügyi szakterületen folytatódik. A NAV szankcióin túl a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága 1 milliótól 50 millió forintig terjedő bírsággal sújtja az illegálisan működő eladót.
Kapacitásbővítés, kutatás-fejlesztés, valamint munkavállalói képzés is szerepel abban a közel 200 millió euró értékű beruházássorozatban, amelyet gyöngyösi és csömöri telephelyein indít a fogyasztási cikkeket gyártó amerikai vállalat.
Megérkezett az idei évre tervezett utolsó nukleáris fűtőelem-szállítmány is a Paksi Atomerőműbe, így most 2028 novemberéig elegendő készlettel rendelkezünk az atomerőmű működtetéséhez – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
