Megtelt a Novotel Szálloda Zsolnay-terme azon a rendezvényen, amelyet a CCPIT Hubei tartományi szervezet és a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség szervezett közösen, és amelynek társszervezője a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) volt. Az eseményen a kínai Hubei tartomány gazdaságáról, export-import együttműködési lehetőségeiről számoltak be kínai képviselők, és sor került üzleti partnerkeresésre is.
Liu Bo, a Kínai Nagykövetség Gazdasági és Kereskedelmi Hivatalának magyarországi tanácsosa köszöntőjében felidézte a két ország közötti gazdasági együttműködések dinamikus fejlődését, valamint annak a reményének adott hangot, hogy ez tovább fog növekedni, többek között az olyan eseményeken keresztül, mint a Hubei tartományi gazdasági fórum.
Shi Minghui, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács (CCPIT) Hubei elnökhelyettese többek között arra emlékeztetett, hogy a kínai tartomány és a magyar partnerek között már 2018-ban megkezdődött az együttműködés, amely során a Hubeiből érkezett majdnem 100 fős delegáció találkozott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara képviselőivel.
„Kapcsolatunk Kínával a kölcsönös tiszteleten, a közös érdekeken és a hosszú távú elkötelezettségen alapul” – mondta a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója. Ihász Zsanett hozzátette: „az elmúlt évtizedek hosszú távú kapcsolatának eredményeként Magyarország számos kínai vállalat számára vált fontos célországgá és az európai piacra jutás fontos tranzit és elosztási központjává”.
Az üzletfejlesztési igazgató arról is beszámolt, hogy a két ország kereskedelmének forgalma évek óta meghaladja a 10 milliárd amerikai dollárt. Ihász Zsanett ismertette a HEPA szolgáltatásait, kiemelve a hazai, főként kis- és középvállalkozások kínai piacra lépésének támogatását. Az exportfejlesztési ügynökség piackutatással, üzleti tanácsadással és exportorientált képzésekkel támogatja a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokat.
A Pest Vármegyei Önkormányzat közgyűlése még 2020-ban döntött arról, hogy Hubei tartományban kirendeltséget hoz létre. A fórumon Wolf Péter, az Önkormányzat gazdasági és kereskedelmi főtanácsadója tartott előadást.
„Kína Magyarországnak ma már a kilencedik legjelentősebb kereskedelmi partnere, a magyar külkereskedelem több mint 4 százalékát adja, várhatóan Kína lesz hazánk első Európán kívüli legnagyobb kereskedelmi partnere” – mondta.
Ma Magyarországon 380 kínai vállalat 16 ezer embert foglalkoztat, 2023-ban pedig már Magyarország az ázsiai ország legfontosabb befektetési partnerei közé került Európában. A keleti országok közvetlen befektetéseinek aránya 2014-ben még csak 18,8 százalék volt, ma már 34 százalék.
A már Magyarországra települt kínai vállalatok példáján keresztül beszélt arról Wolf Péter, hogy Budapest és Pest vármegye nagyon jó logisztikai helyzetben van, ami lehetőséget jelent a vállalkozások számára, hogy ehhez illeszkedve építsék az európai jelenlétüket. „Budapest és Pest vármegye Magyarország központja, 3 millió ember él itt, 187 település övezi Budapestet, a nemzeti össztermék közel felét állítja elő a régió. Nem csak a szolgáltatásokban, hanem kereskedelemben, logisztikában, turizmusban is meghatározó a térség” – mondta.
A főtanácsadó hangsúlyozta, hogy Magyarország négy, Európát átszelő közlekedési folyosó metszéspontjában van, itt keresztezik egymást a kontinenst átívelő, kikötőkből induló vasútvonalak is.
„Beszállító fejlesztési programot, járműipari transzformációs klasztert, kompetencia központokat, szakképzési programokat kínálunk az egész ipari ágazatnak, benne a külföldi befektetők számára is. Ha egy külföldi vállalat magyar céggel köt partnerséget, biztos lehet abban, hogy az a vállalkozás nem marad egyedül” – sorolta a befektetőket támogató állami intézkedéseket Wolf Péter.
Az esemény társzervezőjeként szólalt fel a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöki tanácsadója. Lőrincze Péter emlékeztetett arra, hogy a magyar GDP számottevő arányát előállító vállalkozók érdekképviseletét ellátó szakmai szövetség 2010 óta együttműködik kínai partnerekkel, a CCPIT-vel, amelynek keretében jelentős számú kínai üzleti delegációt fogad rendszeresen.
Kiemelte, hogy a hetedik legnagyobb gazdasági potenciával rendelkező tartomány, Hubei mezőgazdasága a gabonára, a rizsre és a gyapotra épül, ezért ajánlattal élt a résztvevőknek. „Javasoljuk, hogy vizsgálják meg a magyar élelmiszeripar és mezőgazdaság technológiai exportjának lehetőségeit, például baromfi, disznó, vetőmag területén”.
Tett egy másik javaslatot is, ismerve a tartomány autóipari elkötelezettségét. „Azt hiszem, érdemes lenne kombinálni a magyar mérnöki kultúrát, a magyar logisztikai lehetőségeket, és alvállalkozói, beszállítói kapcsolatokat létrehozni a már Magyarországon termelő, illetve termelni kívánó kínai járműipari cégek számára” – mondta Lőrincze Péter.
Hubei a számok tükrében
A tartományban mintegy 60 millióan élnek. Mint azt Shi Minghui kiemelte, a közlekedés rendkívül jó, a fontos kínai városokat maximum 4 órán belül el lehet érni gyorsvasúttal.
Az elnökhelyettes azt is hangsúlyozta, hogy a tartomány ökológiai környezete rendkívül előnyös, területének 42 százaléka erdő, és az ezer folyó tartományának is szokták nevezni. Erre építve támaszkodnak a vízenergiára mint alternatív energiaforrásra is.
Shi Minghui méltatta a térség tudományos, egyetemi és oktatói erőforrásait, valamint részletesen beszélt a helyi repülőtér fejlesztési és bővítési terveiről.
„Hubeiben és térségében 41 különböző ipari ágazat érhető el, a Fortune 500 nagyvállalatából 325 nálunk is elérhető, 2023-ban mintegy 89 milliárd dollárnyi értékben exportáltunk” – mondta az elnökhelyettes.
Kutatás-fejlesztési projektet indít Magyarországon a Gentherm, az autók utastéri hőmérsékletszabályozásának amerikai specialistája.
A friss rendszerterhelési csúcs több mint 500 MW-tal haladta meg a 2025-ben regisztrált rekordigényt.